EMA » térképek » Köztes-Európa »
101. Dobrudzsa felosztása, 1878-1947
 
   
A Török Birodalom Dunai vilajetjéhez tartozó 23,3 ezer km2 területű és a század elején 439,2 ezer lakosú Dobrudzsa lakossága igen vegyes.

A lényegében Észak-Dobrudzsát fedő Tulcsai szandzsák (Tulcsai, Babadagi, Harsovói, Macsini, Constantai és Medjidiéi kaza) török összeírás szerint (1877) 165 ezer lakosának relatív többségét 31,2 %-al (51,4 ezer) a bolgárok és a statisztikában velük egy kategóriába vont oroszok alkotják, a tatárok aránya 26,2 % (43,3 ezer). Mellettük élnek a területen románok (17,3 % = 28,5 ezer), törökök (13,9 % = 22,9 ezer), németek (2,8 % = 4,7 ezer), görögök (2,0 % = 3,3 ezer), zsidók (1,8 % = 2,9 ezer). A bolgárok abszolút többséget alkotnak a Tulcsai kazában, viszonylagost a Babadagiban; tatár abszolút többségű a Harsovoi, Constantai és Medjidiéi kaza, a Macsini kaza pedig teljesen kevert.

Az 1900-as román összeírás szerint - a Tulcsai szandzsáknál egy kis déli szegéllyel nagyobb - Román Dobrudzsa 267,8 ezer fős lakosságának 91,8 %-a román, a legnagyobb kisebbség a török 2,2 %-al (6 ezer) és a görög 1,6 %-al (4,2 ezer). Ezen belül az északi Tulcsa megyében a románok aránya 92,9 % (a legnagyobb kisebbség a görög 2,4 %-al), a déli Constanta megyében 90,7 % (a legnagyobb kisebbség a török 2,9 %-al). A statisztikák viszonylagosságára utal, hogy az 1905-ös északi és az 1910-es déli összeírás összesen 163,0 ezer ((37,1 %) bolgárt talál Dobrudzsában: északon 30,6 ezret (19,5 %), délen 132,4 ezret (46,9 %).

A nagyhatalmak a XIX. sz. elejétől törekednek a Duna torkolatának biztosítására a szabad hajózás (kereskedelem) számára. Az 1829-es drinápolyi béke ugyan Oroszországnak juttatja a deltavidéket (ez a legmélyebb orosz területszerzés a térségben), azonban az 1856-os párizsi béke a deltát visszadja a Portának (sőt a delta és az orosz határ közé ütközőterületet építenek be a Moldvának juttatott Dél-Beszszarábiával, amit aztán Oroszország 1878-ban szerez vissza), a dunai hajózás szabályozását Nemzetközi Duna Bizottság kezébe adva. Az orosz hódítás útját véglegesen elzárja Románia létrejötte.

Dobrudzsa felosztására a san-stefanói békében (66. térkép) kerül sor: az itt meghúzott határ Traianus ókori limesét követi a Csernavoda-Constanta vasútvonal (illetve a későbbi csatorna) mentén. Ezt a berlini kongresszus (65. térkép) Románia javára a Szilisztra-Mangalia vonalra módosítja. Ez lesz a második világháborúban visszaszerzett bolgár terület határa, amit az 1947-es párizsi béke jóváhagy (225, 263. térkép).

A második Balkán-háború eredményeként (96. térkép) Románia megszerzi a déli négyszöget a Tutrakan-Balcic vonalig. Ezt erősítik meg az 1919-es neuilly-i békében (189. térkép), miközben a Romániával 1918 májusában kötött bukaresti különbékében (119a. térkép) Bulgária határát ismét egészen a Csernavoda-Constanta vonalig tolják fel.


 

 
 
  <<| előző térkép

100. Románia területi gyarapodása, 1775-1913

>>| következő térkép

102. Bulgária területi gyarapodása, 1876-1913

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék