A kontinens vasútvonalainak hossza 1850-ben 23,5 ezer km (a világ vonalainak 60,9 %-a), 1870-ben 104,9 ezer (50,0 %), 1913-ban 346,7 ezer km (31,5 %). Európában 1910-ben 100 km2-re 3,4 km, 10 ezer lakosra 7,6 km vasútvonal esik.
Németország vasútjainak hossza 1850-ben 6,0 ezer, 1870-ben 19,6 ezer, 1913-ban 63,7 ezer km (1910-ben 100 km2-re 11,3 km, 10 ezer lakosra 9,3 km jut). A fővonalak 1850-ig kiépülnek, 1870-ig Kelet-Poroszország bekapcsolására kerül sor (1853-ra készül el a vonal Danzigon át Königsbergig).
A Monarchia vonalainak hossza 1850-ben 1,6 ezer, 1870-ben 9,6 ezer, 1913-ban 46,2 ezer km (1910-ben Bosznia-Hercegovinával együtt 6,6 ill. 8,7 km). Az osztrák-német és cseh tartományokon kívüli gerincvonalak 1870-ig kiépülnek: Krakkótól Lembergig (1858), majd Czernowitzon át Iasi felé, illetve a Lemberg-Odessza (1875), a Budapest-Kassa (1870), Budapest-Szeged-Temesvár (1858), Budapest-Fiume (1861) vasút. Az 1870-1913 közötti időszakban kiépül a Kárpát-medence körvasútja, a Maros-vasút Aradtól Brassóig, a Horvátországot Szarajevón át a dalmát tengerparttal összekötő vonal.
Az európai Oroszország vonalainak hossza 1850-ben 0,6 ezer km (csak a Varsó-Szilézia vasút kész), 1870-ben 11,4 ezer, 1913-ban 58,4 ezer km (0,9 ill. 2,5 km). Az 1850-1870 közötti periódusban épül meg a Varsó-Grodno-Vilna-Pétervár fővonal (1862), a Moszkva-Pétervár-Viborg, a Moszkvát a Fekete-tengerrel összekötő és a Moszkva-Kijev vasút (1869).
A Balkánon 1870 után épül ki a Belgrád-Szaloniki, Belgrád-Szófia-Drinápoly-Isztambul-Aleppo, illetve Szmirna vasút. Romániában 1870-ben 0,2 ezer, 1913-ban 3,8 ezer km a vonalak hossza (2,7 ill. 5,3 km). Elsőként a fővárost Constantával (1860), Várnával (1869) és Iasival (1875) összekötő vonalak épülnek ki. Szerbia vasútjainak hossza 1913-ban 1,0 ezer km (1,8 ill. 3,3 km), Bulgáriában 1870-ben 0,3 ezer, 1913-ban 1,9 ezer km (1,8 ill. 4,2 km), Görögországban 1913-ban 1,6 ezer km (2,4 ill. 6,0 km).
A vasútvonalak a világháborúban könnyítik a központi hatalmak átcsoportosításait a frontok között; a transzszibériai (1915) és a murmanszki (1917 november) vasút a polgárháború és intervenció során kap jelentőséget (137. térkép), az olasz állófronton is fontosak a vasutak (118. térkép); Teschen (129. térkép), Sátoraljaújhely (163. térkép), Valka (155, 156. térkép) esetében várost és vasútállomást osztanak meg országok között; Trianon a Kárpát-medence körvasútját veszi el Magyarországtól (169. térkép); az albániai szerb tervekben nagy szerep jut az adriai vasúti összeköttetésnek (191b. térkép); a Marica menti határkorrekcióban (1915) is szerepe van a vasútnak (189a. térkép); a Thaya menti csehszlovák-osztrák határrendezés (Znaim, Gmünd) ekörül forog; Csehszlovákia és Lengyelország vetélkedik a skalitei csomópontért (165. térkép); Kárpátalja Csehszlovákia vasúti összeköttetését is biztosítja Romániával (163, 183. térkép); stb.
|
|
|
