| |
|
Az 1868-74-es orosz-török háborút lezáró kücsük-kajnardzsi béke (1774. júl. 21.) nyitja meg a Szorosokat az orosz kereskedelmi hajók előtt (41. térkép). A XIX. sz. elejére az északi partvidék orosz meghódításával a Fekete-tenger megszűnik "török tónak" lenni. Ezután Oroszország az áthaladás biztosítására törekszik a Szorosokon, míg riválisai megpróbálják bezárni a Fekete-tengerre a félelmetes ütemben növekvő orosz hadiflottát.
A Török Birodalom feletti orosz befolyást erősítő 1829-es drinápolyi béke után a Mohammed Ali elleni védelem indokával 1833 márciusában orosz flotta hajózik be a Boszporuszba, Unkiar Iszkelesznél szárazföldi csapatokat tesznek partra. A július 8-i unkiar-iszkeleszi orosz-török szerződés a Török Birodalmat Oroszország védnöksége alá helyezve a Szorosokat az orosz hadihajók kivételével minden állam elől elzárja.
A kiváltságos állapotot a riválisok (szintén a Mohammed Ali elleni támogatás során) az 1841. júl. 13-i - Párizsban (1856) és Berlinben (1878) megerősített - londoni konvencióval szüntetik meg, amely minden hadihajó elől elzárja a Szorosokat. Oroszország nagy vereségeként az 1856-os párizsi béke (56. térkép) előírja a Fekete-tenger demilitarizálását (beleértve a partmenti erődítmények lerombolását). Oroszország ezt 1870 őszén - a porosz-francia háborút kihasználva - felmondja, amit a nagyhatalmak az 1871. márc. 13-i londoni szerződésben jóváhagynak. Az első Balkán-háború során a Konstantinápolyhoz közeledő bolgár csapatok láttán felrémlik a veszély (ami ellen Oroszország is fellép), hogy a bolgár megszállás után nemzetközi ellenőrzés alá kerülő Szorosokat a nagyhatalmak hajói szabadon használhatják.
Az első világháborúban az 1914 őszi török hadbalépés elvágja Oroszország összeköttetését szövetségesei felé. A Gallipoli-akció (114b. térkép) kudarca után a háború végén nemzetközi ellenőrzés alá kerülnek a Szorosok, majd a sévres-i (1920), illetve a lausanne-i béke (1923) értelmében a demilitarizált Szorosok (a partmenti török erődöket lerombolják) minden állam mindenféle hajói előtt nyitva állnak mind békében, mind háborúban (142. térkép).
Törökország a svájci Montreaux-ban kötött nemzetközi egyezmény (1936. júl. 20.) értelmében a Szorosokat remilitarizálja. Ettől fogva kereskedelmi hajók bármikor áthaladhatnak rajta, a fekete-tengeri országok hadihajói szintén, más hadihajók békeidőben is csak szigorú korlátok között.
117a) A középkori Bizánc
Az orosz cárok szeme előtt lebegő (46. térkép) új Bizánci Birodalom középkori előképe II. Baszileiosz (976-1025) birodalma, amikor az alakuló orosz ortodox egyház központja Konstantinápolyban van. A birodalmat a normann, besenyő és főként szeldzsuk támadások I. Alexiosz (1081-1118) alatt megroppantják.
|
|
|
| |
|
 |
|
