A fegyverszünetet az 1917. nov. 8-án hatalomra kerülő és másnap nyilvánosságra hozott békeelveikben a háború előtti területi állapotokat képviselő bolsevikok kérésére december 5-én kötik meg a központi hatalmak (németek) breszti főhadiszállásán, majd itt kezdődnek meg a béketárgyalások 22-én.
Közben a január 12-én elismert Ukrán Radával is megindulnak a tárgyalások. A német küldöttség január 18-án az orosz féltől a Rigai-öböltől Ukrajna határáig húzott "Hoffmann-vonaltól" nyugatra eső 150 ezer km2-nyi terület (Kongresszusi Lengyelország, Litvánia, Kurföld, Lívföld egyrésze Rigával, Özel és Dagö) átadását követeli. Ettől délre az Ukrajnával folyó tárgyalások miatt nem nyilatkozik.
Mivel Finnország 1917 decemberében deklarált függetlenségét Oroszország is elismeri (152. térkép), a különtárgyalások eredményeként 1918. márc. 7-én Berlinben aláírják a német-finn békét.
Miután a német fél Ukrajnával február 9-én megköti az ország nyugati határát a Pruznan-Tarnograd vonalban megállapító (és a Monarchia részéről Kelet-Galíciának autonómiát igérő) békét, ultimátumban követeli a "Hoffmann-vonal" elfogadását, mire a szovjet fél febr. 10-én felmondja a fegyverszünetet. A február 18-tól meginduló német támadás a szorult helyzetbe került Rada kérésére Ukrajnára is kiterjed. Az újabb fegyverszüneti kérelem után a február 23-i feltételeket másnap Szovjet-Oroszország elfogadja.
Az 1918. márc. 3-án Breszt-Litovszkban aláírt békében Szovjet-Oroszország 780 ezer km2-nyi területet veszít 56 millió lakossal. Németország annektálja Kurföldet Rigával, Litvániát Vilnával, Grodnót, Bialystokot, Nyugat-Beloruszsziát Minszkkel, Orosz-Lengyelországot az Ukrajnának átengedett Chelmi kormányzóság kivételével (35b. térkép). Önálló balti állam létrehozásának szándékával (erre az augusztus 27-i kiegészítő szerződéssel kerül sor) hozzá kerül Észtföld és Livföld. Litvánia február 16-án kikiáltott függetlenségét március 23-án elismeri, így a német határ nyugatabbra, az 1914-es Kongresszusi Lengyelország határára tolódik. A már 1918 januárjában megszállt Besszarábiát Romániának engedi át (183. térkép). Az Aland-szigeteket demilitarizálják. Kikerülnek orosz ellenőrzés alól a Szorosok Konstantinápollyal (ahol már az 1915. márc. 31-i szerződés értelmében német befolyás érvényesül). A fekete-tengeri orosz flotta békeszerződésben nem szereplő átadását június 18-i novoroszszijszki elsüllyesztésével akadályozzák meg. Az orosz fél hatmilliárd márka hadisarcot fizet.
Az orosz, ukrán, finn és román (119a. térkép) békékkel a keleti front megszűnik. A központi hatalmak (néhány ponton túl is lépve) megszállják a nekik juttatott területeket, miközben Arhangelszk-Murmanszk irányából megindul az antant intervenciója (137. térkép).
Miután az 1918. nov. 11-i német fegyverszünet érvényteleníti, 13-án a szovjet fél is felmondja a breszti békét.
|
|
|
