| |
|
A breszti béke (136. térkép) után az antant kísérlete a keleti front fenntartására intervencióba torkollik. Március 9-től Murmanszkban és Arhangelszkben, április 5-től Vlagyivosztokban szállnak partra csapatok. A fellázadó cseh légiók 1918 május végétől ellenőrzik a transzszibériai vasutat (a lengyel légiókkal ütközve). A brit-francia flotta 1918 novemberében lezárja a Fekete-tengert, ellenőrzés alá vonja a szovjet kikötőket. December 18-ától Odesszában francia és görög, Szevasztopolban és másutt angol csapatok szállnak partra. Az antant tengeri blokádja teljessé válik. A heterogén antibolsevista erők ("fehérek") antant-támogatással ellenkormányokat alakítanak. A bolsevikok a monarchista restauráció megelőzésére lemészárolják II. Miklós ex-cárt és családját (Jekatyerinburg, 1918. júl. 16.). Szeptember 2-án (véres vörös terrorral) hadiállapot léptetnek életbe.
A központi hatalmak veresége után az intervenció a meghagyott német alakulatokkal együtt folytatódik. A gyors győzelem elmaradása után az 1919. jan. 18-án összeülő párizsi békekonferencia 22-én a Márvány-tengeren lévő Herceg-szigetekre (117. térkép) hívja az orosz politikai erőket. A tárgyalások meghiúsulása után február 25-én a formálódó határállamok (138. térkép) bevonásával a "fehérekre" támaszkodó intervenció kiszélesítéséről dönt (1919 tavaszán kivonva az antantcsapatokat). Az európai területeken 1920 novemberéig tartó polgárháború (valamint éhínség és spanyolnáthajárvány) miatt Oroszország 10.180,0 ezer főt veszít.
137a) A Szentpétervár elleni támadás, 1919
1 országhatár
2 vasút
3 antibolsevista offenzíva
4 elfoglalt terület
Az antantcsapatok 1918-19 fordulójától Murmanszkból a vasútvonal mentén az Onyega-tóig nyomulnak előre (Kelet-Karéliában a finn hadsereg támad), Arhangelszkből az Északi-Dvina mentén a vologdai vasútvonalat igyekeznek elfoglalni (Pétervár bekerítésének céljával).
A szovjet csapatokat a breszti békével kivonják a Baltikumból (a fővárost a veszélyeztetett Pétervárról 1918. márc. 16-án ideiglenesen Moszkvába helyezik át). Jugyenyics tábornok Észtországból induló Pétervár elleni első támadását 1919 júniusában megállítják. A szeptemberi második támadás október 21-ig Pétervár alá ér (ezt ábrázolja a térkép). Az utánpótlást biztosító Pétervár-Toszno-Moszkva vasútvonal elvágása azonban nem sikerül, Bermondt tábornok Litvániából induló csapatait Lettország nem engedi át, Miller tábornok északi támadása az arhangelszki antanterők kivonásával támaszát veszti. Az októberi szovjet ellentámadás 1920 januárjára a pétervári frontot teljesen felszámolja.
|
|
|
| |
|
 |
|
