EMA » térképek » Köztes-Európa »
154. Svédek Finnországban, 1930
 
   
Az 1930-as népszámlálás szerint a tradicionálisan svéd kultúrára épülő országban 342,9 ezer svéd él, a lakosság 10,1 %-a. Közülük közel kétszer annyian (35,4 %) városlakók, mint a 18,6 %-os országos átlag.

A svédek elsősorban a sűrűn lakott területű parti sávokon települtek meg, a Finn-öböl északi partvidékén Helsinki/Helsingfors körül (Uudenmaa/Nyland) és a Botteni-öböl keleti partján (Turku/Ĺbo, Pohjanmaa/Osterbotten), valamint az Áland/Ahvenanmaa-szigeteken: 164,0 ezer (34,2 %) svéd él Uudenmaa, 108,5 ezer (22,5 %) Vaasa és 39,4 ezer (8,0 %) Turun-Porin tartományban, 19,1 ezer (96,7 %) pedig az Ahvenanmaa-szigeteken.

A déli svéd etnikai terület Kotkától nyugatra indulva a Finn-öböl partjától 20-30 kilométeres mélységben fut Borgĺ/Porvoon, Helsingfors/Helsinkin, Ekenäs/Tammisaarin, Hangö/Hankon át csaknem Ábo/Turkuig. A Turkut közvetlenül környező szigetek kivételével az Áland-szigetcsoport felé leágazó szigeteket svédek lakják.

A nyugati svéd etnikai terület Kristinestad/Kristiina alól indulva ugyancsak 20-30 kilométeres mélységben Kaskö/Kaskinenen, Nikolaistad/Nikolainkaupunkin, illetve Wasa/Vaasán, Nikarleby/Uusikaarlepyyn, Jakobstad/Pietersaarin át húzódik Gamlakarleby/Kokkolán túlig.

Jelentősebb svéd városok Lovisa, Borgĺ, Sveaborg, Ekenös, Hangö, Mariehamn (az Áland-szigetek fővárosa), Kristinestad, Kaskö, Nikolaistad, Wasa, Nykarleby, Jakobstad és Gamlakarleby.

A svéd örökséget ma az Áland-szigetek különlegesen széles autonómiája (152b. térkép), a finnországi földrajzi nevek kettős elnevezése és a gépkocsik kettős felségjele mellett többek között a kisebbségi területeken honos kettős államnyelv jelzi: az ország 512 kommunájából 41-ben a svéd, 44-ben a svéd is hivatalos nyelv (Vaasa 20 ill. 13, Uudenmaa 2 ill. 23, Turun-Porin 3 ill. 7, Kymen 1 kétnyelvű, emellett értelemszerűen a svéd a hivatalos nyelv az Áland-szigetek 16 kommunájában).


154a. Lappok Finnországban, 1930

Skandinávia őslakóinak csak kis hányada él Finnországban (mintegy 40 ezres többségük Norvégiában, kb. 15 ezren pedig Svédországban). Az 1930-as népszámlálás szerint az országban összesen 2.113 főnyi lapp él (a lakosság 6 ezreléke), lényegében Oulu tartományban (5,5 %).

Már megtelepült lappok élnek elsősorban az Inari-tó környékén, a Tanaälf norvég határfolyó jobbpartján, valamint a Kemi felső folyásánál, illetve a Muoni (a Tornio balparti svéd határfolyója) és a Kemi közében. Nomád lappok mindenekelőtt a Muoni felső folyásánál találhatók.

Jelentősebb lapp helységek északkeleten Inari/Enare és Utsjoki, északnyugaton Kipisjärvi, Enontekiö, Muoni és Kittilä.


 

 
 
  <<| előző térkép

153. A finn nemzet Finnországban, 1930

>>| következő térkép

155. Az észt nemzetállam az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék