EMA » térképek » Köztes-Európa »
170. Burgenland kisebbségei, 1951
 
   
A nyugati határszél (Burgenland, a "Várak földje") a honfoglalás után besenyők és gyepüőrök letelepedési helye, a XI. század közepétől végig a középkorban osztrák-magyar konfliktusok színhelye. A törökellenes háborúk során nemzetközi védővonalként kap megkülönböztetett jelentőséget.

A német többségű területen a kiegyezés után kezd lassan növekedni a magyar etnikum: mig 1880-ban a 265,8 ezer lakos 4,2 %-a (26,2 ezer) magyar, arányuk 1910-ig a 291,8 ezer lakos 9,0 %-ával (26,2 ezer) tetőzik (kétnyelvűekkel 81,0 ezer = 27,8 %). Az 1920-as adatok szerint ez 24,9 ezerre (illetve 8,4 %-ra) csökken. Sopron magyar lakossága 1880-1920 között 22,0-ról 50,4 %-ra (34,1 ezer lakosból 22,0 ezer) nő. A horvátok a déli jennersdorfi kerülettől eltekintve végig jelen vannak a határsávban: 1910-ben számuk 43,6 ezer (14,9 %), 1920-ban 44,8 ezer (15,2 %).

Az első osztrák népszámlálás (1923) óta a második világháború után megtartott (térképrevitt) 1951-es népszámláláson át az 1981-es népszámlálásig a két kisebbség száma és aránya folyamatosan csökken.

A döntően falusias jellegű horvátok száma 1923-ban 42,0 ezer (14,7 %), 1951-ben 30,6 ezer (11,1 %), 1981-ben 18,8 ezer (7,0 %). Jennersdorf kivételével a másik hat kerületben kisebb-nagyobb számban megtalálhatók, legnagyobb tömböt Eisenstadt/Kismarton és Oberpullendorf/Felsőpulya kerületben alkotnak. Itt is gyorsan csökken azonban számuk: Eisenstadtban az 1923-as 12,5 ezerről 1951-ig 10,4 ezerre, 1981-ig 5,5 ezerre; Oberpullendorfban az 1923-as 11,4 ezerről 1951-ig 8,6 ezerre, 1981-ig 5,4 ezerre. A horvátok azonban még 1981-ben is 12 faluban a lakosság abszolút többségét teszik ki (Eisenstadtban Klingenbach 69,4 %, Oslip 67,1 %, Trausdorf/Wulka 62,2 % és Wulkaprodersdorf 51,6 %, Güssingben Guttenbach 85,6 %, Neuberg/Burgenland 67,5 % és Stinatz 60,6 %, Oberpullendorfban Nikitsch 95,7 %, Grosswarasdorf 93,9 % és Frankenau-Unterpullendorf 90,2 %, Oberwartban Schachendorf 90,2 % és Weiden/Rechnitz 78,3 %).

A magyarok száma 1923-ban 15,3 ezer (5,3 %), 1951-ben 5,3 ezer (1,9 %), 1981-ben 4,1 ezer (1,5 %). Már 1923-ban sincsenek jelen Eisenstadt, Güssing, Jennersdorf és Mattersburg kerületben, s 1981-ig Neusiedl/Seeből is kihalnak. 1981-ben már mindössze Oberpullendorf/Felsőpulya és Oberwart/Felsőőr kerületben élnek kisebb számban (5,4 ill. 2,4 ezer). Egyetlen magyar többségű helység az oberwarti Alsóőr/Unterwart (69,7 %).


170a) A burgenlandi zálogterület, 1447-1647

A Magyar Királyság 1447-ben négy területet zálogosít el a Habsburgoknak. A legnagyobb a Lajta/Sár-Répce között található a Fertő-tótól nyugatra, Kismarton, Fraknó és Kabold várakkal, a másik három a Léka és a Pinka között (Borostyán), a Répce (Locsmán) és a Léka mentén. A harmincéves háború során (1647) kerülnek vissza magyar fennhatóság alá.


 

 
 
  <<| előző térkép

169. A magyar nemzetállam az I. világháború után

>>| következő térkép

171. A magyar nemzet Magyarországon, 1920

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék