Az 1921-es népszámlálás szerint a 12.017,3 ezer lakos 74,4 %-a "szerbhorvát". A 25,6 % kisebbségből 8,5 % (1.024,8 ezer) szlovén, 4,3 % (513,5 ezer) német, 3,9 % (472,4 ezer) magyar, 3,7 % (441,7 ezer) albán, 1,9 % (229,4 ezer) román. Felekezetileg 46,6 % pravoszláv (1931: 47,7 % szerb), 39,4 % római katolikus (1931: 23,3 % horvát), 11,1 % muzulmán, 1,8 % protestáns, 0,5 % (64,2 ezer) izraelita, 0,3 % ortodox.
Szerbia lakosságának 81,2 %-a szerbhorvát, 10,2 %-a (422,5 ezer) albán, 3,7 %-a (151,8 ezer) román. Észak-Szerbia 93,2 %-a szerbhorvát. Az 5,4 % (142,8 ezer) román az ország északkeleti sarkában (Krajina 20,3 %, Timok 21,1 %, Pozsarevac 20,3 %) él. A Szandzsákkal, Koszovóval és Metohijával megtoldott Dél-Szerbia (Szerb-Macedónia) 59,7 %-a (879,8 ezer) szerbhorvát (1931-ben 3,4 % = 478,6 ezer macedón és 1,0 % = 132,9 ezer török él az országban). A szerbhorvátok mellett 28,4 % (418,9 ezer) albán él az Albániával határos Koszovóban, Metohijában és Nyugat-Macedóniában (Metohija 80,0 % = 70,9 ezer, Koszovó 63,9 % = 109,3 ezer, Zvecan 60,5 % = 42,6 ezer, Prizren 59,6 % = 57,7 ezer, Tetovo 41,5 % = 48,7 ezer, Szkopje 21,4 % = 31,2 ezer, Kumanovo 17,5 % = 25,8 ezer, Ohrid 16,3 % = 11,6 ezer, Bitolj 10,9 % = 19,6 ezer). Emellett megtalálhatók az albán határ montenegrói oldalán (Bar 39,3 % = 11,2 ezer, Podgorica 9,5 % = 4,7 ezer). Felekezetileg Dél-Szerbia 50,4 %-a (743,9 ezer) pravoszláv, 47,8 %-a (705,6 ezer) muzulmán.
Montenegró 91,4 %-a szerbhorvát, 8,4 %-a (16,8 ezer) albán. Dalmácia 98,6 %-a szerbhorvát (olasz 4,6 ezer). Szlovénia (1,0 % szerbhorvát) 93,3 %-a szlovén, 3,8 %-a (39,6 ezer) német, elsősorban az osztrák határ menti Mariborban (10,1 ezer = 7,9 %) és Mozirjéban (5,0 ezer = 35,5 %), valamint Kocevje nyelvi szigetén (9,8 ezer = 9,8 %). A magyarok aránya Muraszombat kerületben 15,6 % (14,4 ezer). Bosznia-Hercegovina 96,6 %-a szerbhorvát, 0,9 %-a (16,5 ezer) német. Vallási arányok szerint 43,9 % (829,2 ezer) pravoszláv, 31,1 % (588,2 ezer) muzulmán, 23,5 % (443,9 ezer) római katolikus. Horvát-Szlavónia 89,3 %-a szerbhorvát (vallási megoszlást tekintve 24,1 %-a pravoszláv és 72,7 %-a római katolikus). A 4,5 % (122,8 ezer) német legnagyobb számban a Szerémségben (64,4 ezer = 15,8 %), Eszéken (38,0 ezer =13,7 %) és Pozsegában (10,6 ezer = 4,1 %), a 3,0 % (70,6 ezer) magyar elsősorban Eszéken (27,1 ezer = 9,8 %) és a Szerémségben (19,8 ezer = 4,9 %) él. A szlovéniai határszélen található 21,8 ezer (0,8 %) szlovén.
Bánát-Bácska-Baranya 37,2 %-a szerbhorvát, 27,7 %-a (382,1 ezer) magyar, 23,8 %-a (328,2 ezer) német, 5,4 %-a (74,1 ezer) román, 4,9 %-a (67,9 ezer) egyéb szláv. A Bánátban 23,7 % (138,3 ezer) német, 17,5 % (101,8 ezer) magyar, 12,4 ezer (72,4 ezer) román él, Bácska-Baranyában a 35,1 % (280,3 ezer) viszonylagos többség magyar, 23,8 % (189,8 ezer) német (34,1 % szerbhorvát).
|
|
|
