EMA » térképek » Köztes-Európa »
181. A Baranyai háromszög
 
   
A Baranyai háromszög (Drávaszög) 1,1 ezer km2 területén a török kiűzésekor (1696) 24 falu van 468 háztartással. A lakosok 54,3 %-a magyar, 24,7 %-a horvát, 24,0 %-a szerb. A XVIII. századi migráció után (1839) a 35,2 ezer lakos többségét (30,6 %) a horvátok adják, a magyarok aránya 29,5 %-ra, a szerbeké 15,0 %-ra csökken, s megjelenik 24,0 % német. A magyarok aránya 1910-ig (50,8 ezer) 40,0 %-ra, a németeké 26,7 %-ra nő, a horvátoké 19,6 %-ra, a szerbeké 12,2 %-ra csökken.

Az 1918. nov. 13-i belgrádi konvencióval szerb megszállás alá kerül a Baja-Pécs vonaltól a Dráváig terjedő terület Péccsel (83,6 % magyar), továbbá Baranya (52,2 %), valamint Tolna (70,9 %) és Somogy (92,1 %) megye egyrészével (magyar közigazgatás mellett). Az újvidéki szerb gyűlés november 25-én kimondja a megszállt megyék csatolását Szerbiához. A békekonferencia 1919. máj. 12-én elfogadja a jugoszláv Mura-Dráva határt. A szerb fél Temesvár és Klagenfurt kompenzációjaként a Vendvidék (Szentgotthárddal) és a Szegedi háromszög mellett igényt tart a Baranyai háromszögre. Utóbbit elismerve augusztus 25-ével a Dályok-Baranyavár-Torjánc vonallal elcsatolják a területet (az igényelt Baja nélkül). A Fővezérség október 28-án utasítást ad Baranya megszállására, Pécs viszont 1920. febr. 26-án a fehérterror miatt a szerb megszállás meghosszabbítását kéri, majd a munkapártit felváltó szocialista vezetés december 12-ére autonómia-tervet dolgoz ki (míg nemzetközi szerződés nem dönt a terület ügyében). A szerb annexió elkerülése érdekében kerül sor 1921. aug. 14-én a csírájában elvetélt "Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság" kikiáltására, antant-védelem és SZHSZ-protektorátus alatt. A magyar kormány a baranyai problémát Burgenland (169a. térkép) kérdésével összekapcsolva addig nem kívánja átadni a nyugat-magyarországi területet Ausztriának, míg a szerbek ki nem vonulnak Baranyából. A magyar csapatok 1921. aug. 22-én vonulnak be Pécsre, de a Baranyai háromszög Szerbiához, ezen belül a formálódó Vajdasághoz kerül (256. térkép). A 83 km-nyi Dráva-Duna határt 1922. ápr. 3-án véglegesítik.

A Baranyai háromszög (1921) 49,2 ezer lakosából 33,8 % magyar, 32,6 % német, 18,8 % horvát, 12,9 % szerb (1931: 21,3 %). A magyar uralom (1941-44) után a terület visszakerül Jugoszláviához, ezen belül Horvátországhoz a Szerémségért cserébe (252. térkép). Az 1961-es népszámlálásig (56,0 ezer) a németek aránya 2,5 %-ára esik, a magyaroké 27,3 %-ra csökken, míg a szerbeké 24,4 %-ra nő. Az 1981-es népszámláláskor a horvátok aránya 35,8 %-ra, a magyaroké 18,6 %-ra, a németeké 0,8 %-ra csökken, a szerbeké stagnál (24,1 %). Az 53,4 ezer lakos 16,6 %-a "jugoszlávnak" vallja magát.

Az 1991-es népszámláláskor az 54,1 ezer lakos 25,5 %-a szerb. A horvátországi háború eredményeként a terület - együtt Vukovár kerületével, Osijek és Vinkovci kerület keleti felével - etnikai tisztogatással párosuló szerb uralom, majd 1992-ben ENSZ-ellenőrzés alá kerül (288. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

180. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság etnikai viszonyai, 1921

>>| következő térkép

182. Parlamenti választás a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, 1923

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék