A Balkán-háborúk küszöbén az európai török területen 1.195,5 ezer görög él, a görög nemzet 20,8 %-a (az európai Törökország lakosságának 24,5 %-a): a Janinai vilajetben 285,7 ezer (55,7 %), Macedóniában 253,4 ezer (11 %), az Edirnei vilajetben 366,4 ezer (35,7 %), a Konstantinápolyi vilajet európai részén (Csataldzsa és Isztambul) 290,0 ezer (31,7 %).
Az 1830-ra kikristályosodó független görög állam - nagyrészt sikeres - törekvése az enózisz, az összes göröglakta terület egyesítése Görögország keretei között (48c, 71, 104, 105, 142. térkép).
19a) A görög nemzet Köztes-Európában, 1910
A század elején a görög nemzet nagysága 5.738,2 ezer fő, amely szétszórva - bár helyenként magas koncentráltságban - él a Balkánon, a Fekete-tenger vidékén, a Török Birodalom kisázsiai és közel-keleti területein (20. térkép).
Az 1910 körüli népszámlálások szerint a görögök 44,5 %-a (2.553,6 ezer) él a Balkán-háborúk előtti anyaországban, a lakosság 97,0 %-át adva.
Az európai Törökországban él 1.195,5 ezer, Kisázsiában 1.087,7 ezer görög (az Aydini vilajetben 622,8 ezer, a lakosság 37,5 %-a). Ezen belül a Szmirnai szandzsákban 449,0 ezer (59,6 %), a szandzsákon belül Szmirna/Izmir városában 243,9 ezer (58,9 %). A Bruszai vilajetben él 278,4 ezer görög (17,7 %), túlnyomórészt a Balikesri szandzsákban (151,0 ezer = 36,9 %), ahol az Aivati, Artaki és Kemeri kaza görög többségű. Az Isztambuli vilajet ázsiai parton lévő Szkutari szandzsákjában él 74,5 ezer (28,8 %), az Izmidi kormányzóságban 73,1 ezer (30,2 %), a Dardanellák kormányzóságában 38,8 ezer (21,9 %), a Török Birodalom egyéb ázsiai részein 732,3 ezer görög.
Az európai országok közül Oroszországban 81,3 ezer görög él: 48,7 ezer a Jekatyerinoszlavi, 18,0 ezer a Tauriai, 8,3 ezer a Herszoni kormányzóságban (ezen belül Odesszában 5,1 ezer). Besszarábiában 2,7 ezer, Bulgáriában 67,7 ezer (1,8 %) görög található. Romániában él 20,1 ezer görög, közülük 9,9 ezer Munténiában, mig arányuk a legnagyobb (1,6 %) Dobrudzsában (4,2 ezer).
19b) Muzulmán kisebbség Tesszáliában, 1881
Az 1877-78-as orosz-török háborút lezáró berlini kongresszus Görögországnak ítéli Tesszáliát, melyet hosszas határrendezés után 1881-re meg is szerez (71. térkép).
A határviták egyik oka a jelentős tesszáliai török kisebbség, elsősorban Tirnavosz (30,0 %), Larisza (24,7 %) és Farszala-Domokosz (23,8 %), valamint Almyros (11,8 %) körzetében. Elhanyagolható a muzulmán kisebbség Karditsában (4,9 %), Ayiában (4,7 %), Vóloszban és Trikkalában (2,4-2,4 %), Kalambakában pedig lényegében nincs muzulmán lakos.
|
|
|
