EMA » térképek » Köztes-Európa »
190. A bolgár nemzet Bulgáriában, 1934
 
   
Az 1934-es népszámlálás szerint Bulgária 6.077,9 ezer lakosából 86,8 % bolgár. A 13,2 % kisebbség közül a 10,2 % (618,3 ezer) török mellett elsősorban cigányok (1,3 % = 80,5 ezer) és zsidók (0,5 % = 28,0 ezer) élnek területén. A hét tartomány közül Vraca, Pleven, Plovdiv és Szófia homogén bolgár, Burgasz 87,4 %-ban. A legnagyobb török kisebbség (309,6 ezer = 46,2 %) Sumen tartományban él, három körzetben (Ispérih, Omortag, Kubrat) abszolút, Sumenben relatív többségként, ötben (Targoviste, Novi Pazar, Razgrad, Preslav, Provadia) jelentős kisebbségként. Stara Zagora tartomány 26,4 %-a (165,9 ezer) török, többségként Momcilgrad/Mastanli, Krumovgrad, Kirdzali és Ardino körzetben. A Pomákföldön (103. térkép) él emellett 134,1 ezer pomák.


190a) Parlamenti választás Bulgáriában, 1923 április

1 Bolgár Népi Földműves Szövetség

2 Alkotmányos Blokk

3 abszolút többség


Az alkotmányos monarchia (Tirnovo, 1879) első világháború utáni választásain (1919, 1920) az Alekszander Sztambolijszki vezette Bolgár Népi Földműves Szövetség (BNFSZ) győz (és megalakul a Balkán első parasztpárti kormánya).

A háborús vereség és Sztambolijszki Nagy-Délszlávia létrehozását célzó szerbbarát terve fokozta labilitás közepette rendezett harmadik parlamenti választáson (1923. ápr. 22.) az 1.247,7 ezer jogosult 86,5 %-a szavaz. Győz a BNFSZ 52,7 %-al (212 mandátum a 245-ből). A 16 kerületből 15-ben első. Második a Bolgár Kommunista Párt (BKP) 18,9 %-al (16). Harmadik a Demokrata Párt, a Radikális Demokrata Párt és a Népi Haladó Párt Alkotmányos Blokkja 15,5 %-al (14). Győz 31,7 %-al a fővárosban, 34,7 %-al Varnában (BNFSZ 33,9 %), 36,3 %-al Petric kerületben (BNFSZ 28,5 %). Ez utóbbi vidéket (Pirini Macedónia) a Nagy-Macedóniáért harcoló szerbellenes Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) ellenőrzi, amely alól a tartomány pacifikálását és a bolgár-szerb megbékélést célzó 1923 márciusi nisi szerződés húzza ki a talajt. A június 9-i katonai hatalomátvétel és a szeptemberi sikertelen kommunista felkelés után a BNFSZ háttérbeszorul a Demokratikus Egyetértés polgári koalíció mögött.


190b) A kommunista párt szavazataránya, 1923 április

A BKP második Szófia (23,5 %), Rusze (26,7 %) és Plovdiv (24,9 %), harmadik Varna (31,5 %) városában. Jól szerepel Vidin (28,0 %), Burgasz és Pleven (24,8-24,8 %), Vraca (23,8 %), a macedón Petric (23,7 %) és Stara Zagora (23,1 %) tartományban, rosszul a muzulmán kisebbségi körzetekben (Pomákföld, Sumen, Ruse). A szeptemberi felkelést követő novemberi választáson 0,8 %-ot ér el, majd 1924-ben betiltják.


 

 
 
  <<| előző térkép

189. A bolgár nemzetállam az I. világháború után

>>| következő térkép

191. Albánia megszállása az I. világháború alatt

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék