A Szovjetunió az 1939-40-ben szerzett 452,7 ezer km2 területet 22.198,0 ezer lakossal (204c. térkép) 1941-ben elveszíti, sőt Ukrajna és Belorusszia mellett Oroszország jelentős részeit is (összesen 1,5 millió km2 területet). A tervezett Arhangelszk-Kazany-Kujbisev-Szaratov-Sztálingrád-Asztrahany vonalat azonban a németek nem érik el.
Az 1944-45-ös ellentámadás során a Szovjetunió az 1923-ra elvesztett 806,8 ezer km2 területből (23.684,3 ezer lakossal) visszaszerez 499,9 ezer km2-t 24,0 millió lakossal. Nem szerzi vissza Finnországot, a Kongresszusi Lengyelországot és a Bialystoki területet, újonnan szerzi meg Kelet-Galíciát, Kárpát-Ukrajnát és Észak-Bukovinát.
215a) Leningrád ostroma, 1941-1944
1 országhatár, 1941
2 német és finn támadási irányok
3 vasútvonalak, 1941 augusztus
4 frontvonal, 1941. szept. 8.
5 leningrádi front a Finn-öbölben és a Ladoga-tavon
6 ostromgyűrű, 1941 szeptember-1943 január
7 német tömegmészárlások
8 német okkupáció, 1941 nov. 9.-dec. 10.
9 1941. nov. 9.-dec. 10. között épült autóút
10 autóút a jégen, 1941/42 és 1942/43 tele
11 olajvezeték és elektromos kábel
12 újonnan épült vasutak, 1941-1942
13 németektől visszafoglalt terület, 1943-1944
A Sztálin-vonal ellen 1941. júl. 4-én indított német támadás szeptemberre Leningrád előterébe ér. A finnek Viborgot elfoglalva Koivistonál a Finn-öbölhöz, a murmanszki vasútvonalat elvágva a Tóközben Petrozavodszkig, illetve a Szvirig jutnak. A frontális támadás kudarca után körülzárt Leningrád körkörös blokádját a Ladoga-tónál az 1943 januárjában nyugatról és keletről egyszerre induló szovjet támadás töri meg. Az 1944. jan. 14-én induló szovjet offenzíva áttöri a német vonalakat, január 27-én felszabadul a város (a 28 hónapos blokád alatt lakói közül 200 ezren halnak meg bombázás és ágyúzás, 633 ezren éhínség miatt).
215b) Ukrajna Reichskomissariat, 1941-1944
1 Reichskomissariat, 1942
2 főkerületek határai
3 egyéb országhatárok
4 Ukrajna fővárosa
5 főkerületek központjai
Az 1941. nov. 17-i rendelet alakítja meg Ukrajna Birodalmi Főbiztosságot Rowno fővárossal. Hat főkerülete Volhínia (Rowno fővárossal), Zsitomir, Kijev, Nyikolajev, Dnyepropetrovszk és a Krim (Melitopol).
|
|
|
