Ausztria az 1768-74-es orosz-török háború során az 1775. máj. 7-i konstantinápolyi konvencióval kapja meg a török vazallus Moldvától (59a. térkép) Bukovinát. Önálló kerületként Galíciához csatolják (1786), majd 1849-től az Osztrák Császárság koronatartománya. A saint-germaini békével (1919) kerül Romániához (négy Lengyelországnak ítélt község kivételével), s 1920-ban csatolják hozzá Falticeni és Dorohoi megyét (183. térkép).
A Szovjetunió 1940. jún. 26-án ultimátumban követeli Romániától Bukovina (10,4 ezer km2) átadását is, s miután német tiltakozásra megelégszik a terület északi részével (északon 30,2 ezer, délen 45,3 ezer német él), 28-án annektálja az 5,5 ezer km2-nyi Észak-Bukovinát (Cernauti, Storojinet, valamint Radauti egyrésze) 512,1 ezer, 90,6 %-ban rutén lakossal (a Campulungból, Suceavából és Radauti másik feléből álló Dél-Bukovina 338,1 ezer lakosából 64,3 % román), továbbá a moldvai Dorohoi megye nyugati 240 km2-nyi háromszögét (Herta) 30,1 ezer román lakossal.
Észak-Bukovinát és Hertát a Besszarábia felosztásakor (221a. térkép) nem Moldáviához kerülő Hotyn ukránok/rutének lakta kétharmadnyi északi területével (az összesen 2,4 ezer km2-nyi Sucureni, Hotyni és Novoselitai járások) egyesítve Csernovci kerület néven Ukrajnához csatolják (8,1 ezer km2). A szovjet hadjáratban Románia visszaszerzi (és 1920-hoz hasonlóan ismét létrehozza Nagy-Bukovinát), de a háború végére változatlanul újra szovjet kézre kerül.
223a) Bukovina etnikai viszonyai, 1910, 1930 és 1970
Az etnikai sokszínűsége miatt "Kis-Európának" nevezett, a fővárossal együtt 12 kerületből álló Bukovina/Buchenland 794,9 ezer lakosából (1910) 38,4 % rutén, 34,4 % román, 12,0 % (német-) zsidó, 9,2 % német, 4,5 % lengyel, 1,3 % (10,4 ezer) magyar, de találhatók itt örmények, szlovákok, cigányok, lipovánok is. Czernowitz 48,4 %-os többsége német, maga a kerület 55,3 %-ban rutén. A négy északi-északnyugati kerület (Kotzman, Waschkutz, Wiznitz, Zastawna) rutén, a hat déli és keleti (Suczawa, Storozynetz, Gurahumora, Kimpolung, Radautz, Sereth) román többségű.
Az 1930-as román népszámlálás szerint Bukovina 853,9 ezer lakosából 44,5 % román, 27,7 % rutén/ukrán, 10,8 % (92,5 ezer) zsidó, 8,9 % (75,5 ezer) német, 3,6 % lengyel, 1,6 % hucul (rutén), 1,4 % (11,9 ezer) magyar. Az öt megyéből a három déli román többségű (Suceava 79,5 %, Campulung 61,3 %, Radauti 55,4 %), a két rutén többségű északiban a románok kisebbségben vannak (Storojinet 33,9 %, Cernauti 25,7 %). A Bukovinától keletre fekvő két moldvai megye közül a déli Dorohoi 92,1 %-a, Hotyn 35,0 %-a román.
A második világháború után (1970) az ukrán Csernovci kerület 844,9 ezer lakosából 19,6 % román, a román Suceava megye 1,3 %-a rutén. Suceavában 1,7 ezer német, Csernovciban 37,2 ezer zsidó él (döntően a fővárosban).
|
|
|
