EMA » térképek » Köztes-Európa »
249. Kisebbségek Magyarországon, 1990
 
   
Magyarország 10.374,8 ezer lakosának (1990) 97,8 %-a magyar. A 2,2 % kisebbségből 1,4 % (142,7 ezer) cigány, 0,3 % (30,8 ezer) német, 0,1-0,1 % horvát (13,6 ezer), román (10,7 ezer) és szlovák (10,5 ezer).

Legnagyobb arányú kisebbség (7,6 % = 19,0 ezer) Baranyában van, elsősorban német (8,8 ezer = 3,5 %), akik emellett Tolna (2,9 ezer = 1,1 %), Pest (3,5 ezer), Bács-Kiskun (2,7 ezer), Komárom-Esztergom (2,6 ezer) megyében, valamint a fővárosban (2,6 ezer) élnek nagyobb számban. Románok (5,0 ezer) és szlovákok (3,3 ezer) Békésben, szlovének Vas megyében élnek (1,6 ezer).

Baranya mellett a legjelentősebb (zömmel cigány) kisebbség Borsod-Abaúj-Zemplén (5,4 %) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (5,3 %) megyében található. Borsodban a cigányok száma 28,9 ezer (5,1 %), Szabolcsban 23,8 ezer (5,2 %), emellett nagyobb számban élnek Jász-Nagykun-Szolnok (9,1 ezer), Somogy (8,5 ezer), Heves (8,2 ezer), Hajdu-Bihar (6,9 ezer) megyében és a fővárosban (8,1 ezer).

Becslés (1984) szerint Magyarországon 380,0 ezer (4,0 %) cigány él, nagyobb számban Borsod-Abauj-Zemplén (73,9 ezer = 9,2 %) és Szabolcs megyében (41,8 ezer = 7,1 %), valamint Budapesten (41,3 ezer = 2,9 %). Arányuk jelentős Nógrád (7,5 % = 17,7 ezer), Somogy (5,8 % = 20,5 ezer), Baranya (5,5 % = 23,5 ezer), Heves (5,2 % = 18,0 ezer) megyében is.


249a) Javaslatok a román-magyar határra, 1946

1 országhatár, 1920 (1947)

2 első magyar javaslat

3 második magyar javaslat

4 tervezett kompromisszumos határ

5 vasútvonal


A béketárgyaláson a nagyjából a történeti Erdélyt határnak tekintő magyar javaslat (1946. jún. 11.) 22,0 ezer km2-t szán Magyarországnak az 1,25 millió zömmel román lakos népességcseréjével. A második javaslat 4,0 ezer km2-es határmenti sávot igényel 500 ezer, kétharmadrészt magyar lakossal. Kompromisszumos javaslat szerint Magyarország megkapná a Szatmárnémeti-Arad vasút északi részét Halmeivel, középen egy Zilahig nyúló kiszögellést, délen Világost. Végül változtatás nélkül helyreállítják a trianoni határt.


249b) A pozsonyi hídfő, 1947

1 trianoni határ

2 München, 1938

3 csehszlovák igény

4 országhatár, 1947

5 Csehszlovákiához


A béketárgyalásokon Csehszlovákia a főváros biztonsága érdekében szélesebb hídfőt követel, Rajkával és Bezenyével. Végül a párizsi béke (1947. febr. 10.) 43 km2-t csatol el három faluval (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún).


 

 
 
  <<| előző térkép

248. Alkotmányozó nemzetgyűlési választás Csehszlovákiában, 1946

>>| következő térkép

250. Magyarok a határokon túl, 1980

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék