Az 1941 júniusi német támadás után a szovjet propaganda a kommunizmusról a nacionalizmusra helyezi a hangsúlyt (1943. jún. 10-én feloszlatják a Kommunista Internacionálét is). A háború végére számos ország kommunista pártja a nemzeti ellenállás fontos, néhol meghatározó erejévé válik. Az első választásokon általában limitálják a pártskálát (jobboldali pártok nem indulhatnak). A szovjet megszállás alatt az engedélyezett pártok előzetes választási, illetve kormánykoalíciót (népfront) alakítanak.
A kommunista töltetű népfrontok Köztes-Európa nagyrészén győznek: Lengyelországban (1947) 80,1 %-al (LKP 25,7 %), Csehszlovákiában (1946) a CSKP egyedül 31,2 %-al, Bulgáriában (1946) 70,8 %-al (BKP 53,7 %), Jugoszláviában (1945) 90,5 %-al, Albániában (1945) 93,2 %-al. Magyarországon (1945) a népfronton (98,3 %) belül az MKP 16,9 %-ot, Romániában (1946) a népfronton belül (68,7 %) az RKP 17,6 %-ot ér el. Németország szovjet megszállási zónájában (1946) a Német Szocialista Egységpárt (SED) győz 42,8 %-al, Nagy-Berlinben (1946) 19,8 %-ot ér el. Ausztriában (1945) a KPÖ 5,4 %-ot szerez. Finnországban (1945) a kommunista baloldal második 23,5 %-al, Görögországban a polgárháború után (1951) az Egyesült Demokratikus Baloldal (EDA) 10,5 %-ot ér el.
A Szovjetunió a háború alatt és a "népi demokratikus átmenet" során a szláv országok kommunista pártjait és lakosságát a XIX. századi pánszlávizmus felújításával is befolyásolni próbálja. Szláv Bizottságot alakítanak (1941. aug. 10.), 1943 szeptemberében rehabilitálják az orosz ortodox egyházat, Belgrádban - első ízben állami támogatással - pánszláv kongresszust rendeznek (1946. dec. 8.). A pánszlávizmust a szovjet külpolitika 1947/48-as fordulata, szovjet-jugoszláv tengelyét a Tájékoztató Iroda jugoszlávellenes határozata (1948. jún. 28.) teszi ad acta. A pánszlávizmus majd az 1990-es években kerül elő újra (284. térkép).
270a) Szovjet csapatmozgások Magyarországon, 1956
1 csapatmozgás, 1956. okt. 24-28.
2 csapatmozgás, 1956. okt. 31-nov. 30.
Az 1956. okt. 23-án kirobbant magyarországi szovjetellenes felkelés ellen először az országot megszállva tartó szovjet hadsereget vetik be: október 24-28-a között állomáshelyeiről (Székesfehérvár, Szolnok, Hajmáskér stb.) kiindulva Budapesten bocsátkozik harcba, s bevonul néhány nyugat-magyarországi városba (Komárom, Győr, Kőszeg stb.). A Varsói Szerződés ellen forduló felkelés letörésére indított november 4-i támadás - amelyhez az országban lévő szovjet csapatokat okt. 31-étől a Szovjetunió, Románia és Csehszlovákia felől nagylétszámú erőkkel egészítik ki - hadműveletei november végére fejeződnek be.
|
|
|
