EMA » térképek » Köztes-Európa »
271. Integrációs tervek Köztes-Európában, 1944-1948
 
   
Az 1944-45 fordulóján körvonalazódó köztes-európai integrációs tervek mozgatója Jugoszlávia, tengelye a jugoszláv-bolgár szövetség.

Jugoszláv elképzelés szerint az elsősorban délszláv Balkán-föderációt Szerbia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Macedónia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina alkotja (bolgár álláspont szerint viszont a föderáció Bulgária és Jugoszlávia államszövetsége). Bulgária a Macedóniának átengedett Pirini-Macedóniáért cserébe visszakapja a nyugat-trákiai tengeri korridort Görögországtól. Nyolcadik tagként (vagy Jugoszlávia hetedik köztársaságaként) csatlakozik Albánia. Ez a Balkán-szövetség egy tágabb köztes-európai föderáció magja, amelybe beletartozik Románia, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország.

Bár 1945 januárjában mind a Szovjetunió, mind Nagy-Britannia vétót jelent be a föderációs tervvel szemben, az hamarosan konkrét szerződésekben ölt testet. A tervezett tengely legfontosabb lépése az 1947. nov. 27-i jugoszláv-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Az 1945 májusi jugoszláv-albán tárgyalások során vetődik fel, hogy Albánia esetleg Jugoszlávia hetedik köztársasága lesz: a határ menti megyék között eltörlik a vámhatárokat, Tiranában barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést (1946. júl. 9.), majd vámuniós megállapodást (november 27.) kötnek. A jugoszláv-albán föderációra a Szovjetunió 1948. jan. 8-án áldását adja. A bulgáriai Kricsinben 1947. dec. 16-án bolgár-albán barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés születik.

Románia és Magyarország 1945 és 1946 tavasza között folytat konföderációs és vámuniós tárgyalásokat (Petru Groza román miniszterelnök elképzelése szerint szövetségük egy tágabb köztes-európai blokk tengelye lehetne), és 1948. jan. 24-én Budapesten román-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötnek.

Az integráció körüli ellentét az 1948. jan. 16-i román-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel éleződik ki, amikor a bolgár Georgi Dimitrov január 18-i bukaresti sajtótájékoztatóján körvonalazza a köztes-európai föderáció perspektíváját, amelybe Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelorszg és Albánia mellett beletartozna Görögország is (amennyiben a polgárháború kommunista győzelemmel végződik).

A Szovjetunió nem ellenez egy jugoszláv-bolgár-albán, román-magyar, illetve lengyel-csehszlovák államszövetséget, viszont 1948. jan. 28-án fellép a román-bolgár föderáció ellen. A februári moszkvai tárgyalások után a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (1947) Jugoszláviát elítélő június 28-i határozatával kiteljesedő jugoszláv-szovjet szakítás ad acta teszi a föderációs terveket. A szocialista Görögország perspektívája a kommunista partizánerők 1949-es vereségével kerül le napirendről (272. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

270. Kommunista választási eredmények Köztes-Európában a II. világháború után

>>| következő térkép

272. A görög függetlenségi és polgárháború, 1942-1949

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék