EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa államalkotó nemzetei
28. Zsidó lakosság Köztes-Európa városaiban, 1897/1910
 
   
A nyolc európai nagyvárosból, ahol 100 ezernél több zsidó él, London és Párizs mellett hat a régióban található: Budapesten a 203,4 ezer (23,1 %) izraelita mellett 59,8 % római katolikus, 9,9 % református, 4,9 % evangélikus; Varsóban a 185,1 ezer (27,1 %) zsidó mellett 61,6 % lengyel, 7,3 % orosz, 1,7 % német; Bécsben a 175,3 ezer (8,6 %) izraelita mellett 86,8 % római katolikus, 3,8 % evangélikus; Berlinben 132,0 ezer (4,4 %); Odesszában a 124,5 ezer (30,8 %) zsidó mellett 58,8 % tágan vett orosz, 4,0 % lengyel, 2,5 % német; Lódzban a 108,0 ezer (25,1 %) izraelita mellett 53,8 % római katolikus, 19,5 % protestáns, 1,6 % pravoszláv.

Hat nagyvárosban (Kijev, Vilna, Berdicsev, Szaloniki, Kisinyov, Lemberg) számuk meghaladja az 50 ezret, 32-ben a 20 ezret (Szentpétervár, Vityebszk, Minszk, Riga, Kovnó, Bobrujszk, Pinszk, Grodnó, Mogiljov, Breslau, Gomel, Bialystok, Radom, Czestochowa, Prága, Lublin, Krakkó, Stanislawów, Zsitomir, Iasi, Vinnyica, Czernowitz, Nyikolajev, Kremencsug, Poltava, Harkov, Jekatyerinoszlav, Szimferopol, Breszt, Posen, Bukarest, Szmirna), körülbelül 50-ben a 10 ezret. A szefárd zsidók övezetét alkotó Balkánon (az askenázi-szefárd határvonal nagyjából Bulgária, Szerbia és Hercegovina északi határánál húzódik) Szaloniki 60, Bukarest és Isztambul 40-40 ezres zsidósága jelentős.

Mintegy 40 városban a zsidók abszolút többséget alkotnak: a Kovnói kormányzóságban Telse, Savli, Keidani, Ponyevezs, Grodnóban Grodno (50,0 %), Szlonim (78,0 %), Breszt-Litovszk (65,8 %), Bialystok (63,4 %), Vityebszkben Polock (61,0 %), Dvinszk (50,0 %), Vityebszk (52,4 %), Minszkben Novogrudok, Minszk (52,3 %), Szluck, Bobrujszk (60,0 %), Mozir, Pinszk (77,3 %), Mogiljovban Mogiljov (50,0 %), Gomel (56,4 %), Volhíniában Rovno (56,0 %), Luck, Kijevben Bela Cerkov (52,9 %), Berdicsev (78,0 %), Umany (59,0 %), Podóliában Bar, M.-Podolszk (55,3 %), Balta (57,0 %), Hotyn, Besszarábiában Balti, Bricsany, Orosz-Lengyelországban Lomza (53,8 %), Chelm, Zamosc, Galíciában Rava Ruszka, Brodi (72,1 %), Szanok, Kolomea (50,0 %), Bucsacs, Moldvában Iasi (57,7 %), Botosani, Stefanesti, Bukovinában Suceava, a Balkánon Szaloniki (57,1 %).


28a) Zsidók aránya Köztes-Európa városi lakosságában, 1897/1910

A városi zsidók aránya az Elkülönített Körzetben, Galíciában, Bukovinában és Moldvában számottevő; elhanyagolható, viszonylagos, illetve néhány körzetre összpontosul a német tartományokban és a balkáni államokban. Az Elkülönített Körzetben a városi lakosság abszolút többségét adják Grodno (58,3 %), Minszk (59,4 %), Vityebszk (52,7 %), Mogiljov (52,6 %), Volhínia (50,0 %) kormányzóságokban, relatív többségét Kovnóban (43,4 %), Vilnóban (44,1 %), Podóliában (43,8 %). Kijev kormányzóságban 31,6 %-os arányuk alig marad a 33,0 %-al relatív többséget adó oroszok mögött.


 

 
 
  <<| előző térkép

27. Zsidók a Baltikumban, 1897

>>| következő térkép

29. Birobidzsan

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék