A modern román állam előzménye a Moldvai és Havasalföldi dunai fejedelemség (Ó-Románia vagy Regát). A középkori Moldva (59a. térkép) török vazallusként veszít területéből (miközben 1599-1601 között megvalósul Moldva, Havasalföld és Erdély egysége): Dél-Besszarábia a XVIII. századra a töröké, 1775-ben Ausztria elcsatolja Bukovinát, 1812-ben Oroszország Észak-Besszarábiát. Havasalföld 1718-1739 között átmenetileg Ausztria javára elveszíti Olténiát.
Az orosz-török háborúk árnyékában a román fejedelemségek egyre nagyobb autonómiát élveznek. A krimi háborúval Moldva visszaszerzi Besszarábia délnyugati kerületeit, a két fejedelemség 1859-ben Romániává egyesül (59. térkép), s 1878-ban elnyeri formális függetlenségét is. Ugyanekkor Oroszország visszaveszi Délnyugat-Besszarábiát, Románia megkapja Észak-Dobrudzsát (1390-1418 között Moldva része) a Duna-deltával. Bulgáriától megszerzi Dél-Dobrudzsát (1913).
Legnagyobb kiterjedését Románia Versailles eredményeként éri el (az 1918 májusi bukaresti békében átmenetileg területet veszít a Monarchia javára): 1919-ben visszakapja Ausztriától Bukovinát, 1920-ban Magyarországtól megszerzi Erdélyt, Máramarost, a Körösvidéket és Kelet-Bánátot, a bomló Oroszországtól 1918-ban Besszarábiát (183. térkép).
A II. világháborúban (1940) Nagy-Romániát szomszédai megcsonkítják (221. térkép): Magyarország visszaszerzi Észak-Erdélyt, a Szovjetunió Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bulgária a dél-dobrudzsai négyszöget. A háború végén visszakapja Magyarországtól Észak-Erdélyt, a Szovjetunió viszont megtartja Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bulgária pedig Dél-Dobrudzsát (260. térkép).
A román revizionisták célja Nagy-Románia visszaállításán túl nyugaton a Tiszáig, illetve az Ungig húzódó terület. A hivatalos román igény az 1940-ben létrehozott Moldávia csatolása, Ukrajnával szemben a dél-besszarábiai Budzsák és az északi Hotyn, Észak-Bukovina és a moldvai Herta visszaszerzése. A párizsi Román Gárda emigránsszervezet emellett Szerbiától Nyugat-Bánátot, Magyarországtól a Tisza-Körös/Berettyó közötti területet igényli.
323a) Dacia provincia
1 Római Birodalom határa
2 limes
A román nemzeti ideológia történelmi érvelése a Római Birodalomig nyúl vissza. Burebista, majd Decebal - a Cseh-medencétől a Fekete-tengerig terjedő - dák államát Róma Traianus alatt 107-re Dacia provinciává szervezi, majd a külső támadások alatt megroppanva 271-ben feladja. A román történetírás szerint az autochton dák lakosság (melynek történetében a római hódoltság múló epizód) a történelem során modern román nemzetté formálódik ("dáko-román kontinuitás").
|
|
|