| |
|
Az 1371-es Marica-völgyi, majd az 1389-es rigómezei vereség után török uralom alá kerülő szerb állam határai - miközben a török elől menekülő szerb etnikum szétszóródik (172a. térkép) - az 1804-es Belgrádi pasaliktól a mai Szerbiáig lényeges változáson mennek keresztül, elsősorban a Balkán-háborúkkal bezáróan (99. térkép), majd a két világháború során (114, 210. térkép).
A Belgrádi pasalik (51. térkép), illetve az 1817-re körvonalazódó autonóm Szerbia első jelentős gyarapodására a Porta problémáit kihasználva 1833-ban kerül sor. Az 1876-78-as törökellenes háború eredményeként szerzi meg az 1878-as berlini kongresszustól (65. térkép) már formailag is független Szerbia az újabb déli területet (Nis-Pirot-Leskovac-Vranje). Ekkor még sikertelen kísérletet tesz Montenegróval a Novipazári szandzsák felosztására, amely három évtizedre osztrák megszállás alá kerül. A Balkán-háborúk eredményeként - miután fél évszázad óta különféle titkos egyezményekben tervezi - résztvesz Macedónia felosztásában (97. térkép), s hozzá kerül Vardari Macedónia. Az első világháború eredményeként Szerbia vezetésével jön létre a lényeget tekintve nagyszerb délszláv állam (174. térkép).
A két világháború között elsősorban a szerb-horvát ellentét feszegeti Nagy-Szerbia kereteit. Ezt nem képes feloldani sem az ország 1929-es bánságokra osztása, sem az autonómia megadása 1939-ben Horvátországnak (178. térkép). A II. világháború keretében a Balkán-hadjárat után felosztják Jugoszláviát, s a nagyjából az 1878-as határai mögé visszaszorított Szerbia német megszállás alá kerül (211. térkép).
A II. világháború után - amelynek során a jugoszláv partizánok lényegében önerőből szabadítják fel az országot (229d. térkép) - a föderatív berendezkedés keretében (252. térkép) Szerbiától elcsatolják az önálló tagköztársasággá váló Macedóniát, Vojvodina és Kosmet nagyfokú önállóságot élvező autonóm tartománnyá válik, miközben a Baranyai háromszögért cserében hozzácsatolják Horvátországtól a Szerémséget. Rövid ideig tervezik a Szandzsák autonómiáját is.
A regionális fordulattal párhuzamosan Szerbia az 1989-es alkotmánymódosítással szűkített jugoszláv föderáció fenntartását, s ennek révén a nagyszerb igények (174c, 213. térkép) kielégítését szorgalmazza. Ennek jegyében győznek az 1990 végi első többpárti választásokon a nemzeti kommunista erők (303. térkép). Az 1991 júniusától Szlovénia, majd Horvátország elleni fegyveres harcba torkolló ellentétek közepette hullik szét Jugoszlávia (288, 289. térkép). Az 1992 elején nemzetközileg is elismert utódköztársaságok közül a két hagyományos rivális áprilistól Bosznia-Hercegovina felosztásába fog (290. térkép). Ugyanebben a hónapban Szerbia és Montenegró új jugoszláv államszövetséget hoz létre. A folytatódó harcok fő célja a szerb etnikum egyesítése, ami - természetesen Bosznia-Hercegovina állami léte mellett - elsősorban Horvátország integritását fenyegeti.
|
|
|
| |
|
 |
|
