A hétéves háború után Európa öt kontinentális politikai aktivitásra képes nagyhatalma Franciaország, Ausztria, Oroszország, Poroszország és Anglia. Németország, Itália, Németalföld, a Baltikum, Lengyelország, Törökország területei a dinasztikus-hatalmi érdekpolitika zónái.
33a) Európai uralkodóházak a XVIII. sz. végén
1 Hohenzollern
2 Habsburg
3 Romanov
4 Francia Bourbon
5 Spanyol Bourbon
6 Hannoveri
7 Oszmán
Európában az uralkodás formája az örökletes királyság, sőt nagyobbik felén a monarchia abszolút. A dinasztikus külpolitika a hatalom növelését területek és alattvalók megszerzésében látja. Az alkalmi és rövid életű szövetségek az európai egyensúlyt szolgálják.
33b) A hétéves háború Európában, 1756-1763
1 országhatárok
2 osztrák csapatok
3 orosz csapatok
4 svéd csapatok
5 francia csapatok
6 orosz tengeri blokád
7 a Poroszország által megtartott Szilézia
8 fő csatahelyek
Az Ausztria (valamint Franciaország, Oroszország, a Német Birodalom nagyrésze) és Poroszország (valamint Anglia) közötti háborút lezáró hubertusburgi béke a status quot helyreállítva porosz kézen hagyja az Ausztriától megszerzett (1742) Sziléziát. Poroszország Európa ötödik hatalma lesz, Oroszország befolyása az európai ügyekre megnő, a hatalmi súlypont keletre tolódik.
33c) Orosz terv Lengyelország "eltolására", 1745-1756
A. P. Besztuzsev-Rumin (Erzsébet cárnő első minisztereként 1744-58 között a külügyek irányítója) a porosz keleti expanzió megállítását célzó orosz-osztrák-angol szövetség keretében tervezi Lengyelország felhasználását ütközőállamként: az Oroszországnak átengedett tágan értelmezett Podóliáért cserébe Lengyelország megkapja Kelet-Poroszországot. A II. Frigyes finanszírozását célzó 1756-os porosz-angol szerződés számításait keresztülhúzza, a hét éves háború alatt távozni kényszerül a külügyek éléről.
|
|
|
