Egy orosz-osztrák háború megelőzését célozza (az 1768-74-es orosz-török háború során) az ország 1772-es megcsonkítása. Az 1793-as (Ausztria nélküli) annexió ürügye a "rend helyreállítása". A korábbi szerzeményeket veszélyeztető Kosciuszko-felkelést leverve az országot felosztják (1795).
34a) Lengyelország megcsonkítása, 1772
1 Oroszországhoz
2 Poroszországhoz
3 Ausztriához
A 733,5 ezer km2-ből (12,2 millió fő) Poroszországé 36,3 ezer km2 (580 ezer fő). A "korridor" annexiója Kelet-Poroszország és Pomeránia kapcsolatát, a visztulai kereskedelem (Thorn-Gdansk) ellenőrzését biztosítja. Ausztria Galíciát (81,9 ezer km2, 2.650 ezer fő) kapja, Oroszország 93 ezer km2-t (1,3 millió fő).
34b) Lengyelország megcsonkítása, 1793
1 Oroszországhoz
2 Poroszországhoz
Poroszország 57,1 ezer km2-t kap 1 millió, Oroszország 250,2 ezer km2-t 3 millió lakossal. A lengyel állam elveszíti visztulai kereskedelmi kijáratát.
34c) Lengyelország felosztása, 1795
1 Oroszországhoz
2 Poroszországhoz
3 Ausztriához
Poroszországé 48 ezer km2 1 millió, Ausztriáé 47 ezer km2 1,5 millió, Oroszországé 120 ezer km2 1,2 millió fővel.
34d) A Varsói Nagyhercegség, 1807-1815
1 Varsói Nagyhercegség, 1807 5 Lengyel Királyság, 1815
2 csatolt területek, 1809 6 Galícia
3 Oroszországhoz, 1807 7 Danzig, 1807-1815
4 Oroszországhoz, 1809-1815 8 Krakkó, 1815
A tilsiti béke (1807) hozza létre (102,7 ezer km2, 2,6 millió fő) a porosz szerzeményekből (kivéve a Bialystoki körzetet). Perszonálunió révén (szász király) a Rajnai Szövetség tagja. Danzig szabad város lesz, francia helyőrséggel. Brandenburgot és Pomerániát Kelet-Poroszországgal 30 km-es korridor köti össze. A schönbrunni béke (1809) az országot osztrák Nyugat-Galíciával (155,4 ezer km2, 4.334 ezer) megnöveli, a Tarnopoli körzet Oroszországé lesz.
|
|
|
