A térkép a lengyel nemzetiségűek arányát mutatja az 1910. jan. 20-i helyi (zemsztvo-)választások paraszti választói között (vö. 9. térkép).
Eszerint a legkiterjedtebb erős lengyel nemzetiségű (befolyású) tömbhöz tartozik az északnyugati Telsitől eltekintve a Kovnói kormányzóság (főleg a délnyugati Rosszieni és a keleti Novoalekszandrovszki járás), egészében a Vilnai kormányzóság és hozzá kapcsolódva a Vityebszki kormányzóság délnyugati, a Mogiljovi északi járásai, a Minszki északnyugati fele (Minszkkel) és a Grodnói járás.
A másik - kisebb és kevésbé homogén - lengyel terület Podólia (nyugati fele a kormányzósági székhellyel, valamint az Oligopoli járás) és kisebb kapcsolódó részek Volhíniából, illetve a Kijevi kormányzóságból. A harmadik kis lengyel terület a nyugat-volhíniai Vladimir-Volini járás.
A legkiterjedtebb gyenge lengyel befolyású terület (a székhely említett járásától eltekintve) a Grodnói kormányzóság, azaz a tágan vett - stratégiai helyzete miatt korszakunkban rendszerint vitatott (34, 316. térkép) - Bialystoki terület. Emellett a Kovnói kormányzóság Telsi járásában, a Vityebszki keleti járásaiban, valamint a Kijevi kormányzóság Kijevi és Csigirini-Cserkaszi körzeteiben van gyenge lengyel befolyás.
35a) A római katolikus egyház Kelet-Lengyelországban, 1913
A nyugati és keleti kereszténység fő ütközőfelülete az egykori Lengyelországnak a Kongresszusi Lengyelországtól keletre fekvő kisebbségi lengyel határterületének kilenc kormányzósága (Kovno, Vityebszk, Vilna, Grodno, Minszk, Mogiljov, Volhínia, Podólia, Kijev).
Kurföldön (76,0 %) és összességében a litván területeken is dominál a római katolikus egyház (Kovno 76,6 %, Vilno 58,8 %, 27,7 % pravoszláv mellett). Az átmeneti Grodnói kormányzóság 57,5 %-ban pravoszláv (24,0 % római katolikus, azonban a Visztula melletti Breszt körzetében dominál az ortodoxia). Jelentős a római katolikus kisebbség Vityebszkben (24,0 %), 9-10 % körüli Minszkben, Volhíniában, Podóliában és Kijevben.
35b) Római katolikusok a Chelmi kormányzóságban, 1905
A Visztulai Kormányzóságok legnagyobb pravoszláv kisebbsége a Lublini (21,8 %; római katolikus 62,4 %) és Siedlcei (22,1 %; római katolikus 60,5 %) kormányzóságban él (2. térkép). Rájuk hivatkozva hozzák létre keleti járásaikból 1912-ben és csatolják Oroszországhoz a Chelmi kormányzóságot, bár az átszervezést a világháború miatt nem sikerül végrehajtani (ld. még 48a. térkép).
A stratégiai helyzetű terület hovatartozását az I. világháború után Lengyelország és Ukrajna vitatja (160. térkép).
|
|
|
