Az Oszmán Birodalom legnagyobb kiterjedését visszaszorulása küszöbén éri el Kréta (1669) és Podólia 1672) megszerzésével. Expanzióját a bécsi vereség (1683) állítja meg.
A lengyel trónöröklés körül 1763-al induló és Lengyelország 1772-es megcsonkításával (34. térkép) záruló orosz-osztrák konfliktusból kinövő 1768-74-es orosz-török háborúban a török flotta megsemmisítő vereséget szenved Csezménél (1770). Orosz kézre kerülnek az Égei-szigetek, az orosz csapatok bevonulnak Észak-Besszarábiába (Hotyn), a Portával szakítva magukat orosz fennhatóság alá helyező román fejedelemségekbe, 1771-ben megszállják a Krímet (37c. térkép).
A háborút lezáró 1774. júl. 21-i kücsük-kajnardzsi békével Oroszország kivonul a megszállt területekről (Moldva, Havasalföld, Besszarábia, Égei-szigetek, Grúzia), megtartva a Bug-Dnyeper közé eső területet és néhány városerődöt (Azov). A orosz protektorátus alatt "függetlenné" váló Krimi kánság a szultánt ezután csak az iszlám vallási vezetőjeként ismeri el (Oroszország 1783-ban annektálja). Ennek fejében az orosz fél feladja a román fejedelemségek függetlenségének követelését: ügyeik képviselője lesz a Portánál, a Török Birodalom pravoszláv alattvalóinak pedig protektora (Franciaországnak az 1740-es kapituláció a birodalom római katolikus alattvalói fölött biztosít hasonlót). Oroszország Fekete-tengeri kereskedelmi flottát állíthat fel szabad átjárással a Szorosokon, és kereskedelmi privilégiumokat kap (a francia és angol kapitulációkhoz hasonlóan). Ausztria 1775-ben annektálja Bukovinát. A Török Birodalom nagyhatalmi helyzetét végzetesen megrendítő kücsük-kajnardzsi békében gyökerezik az ún. "keleti kérdés" (53. térkép).
Oroszország nagy erőfeszítéssel építi ki fekete-tengeri hadiflottáját és katonai arzenálját. Mozgatója Nagy Katalin "görög terve": a Bizánci Birodalom helyreállítása orosz hűbéresként (valamint Kis-Ázsia és Közép-Kelet megszerzése Indiáig). Eszerint Ausztria Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát, Velence Moreát, Ciprust és Krétát, Franciaország Egyiptomot és Szíriát kapná. A Porta 1787-ben indított preventív háborúját (amelynek során II. József és II. Katalin meg is egyezik a Balkán-félsziget felosztásáról) lezáró 1792 januári iasi békében elveszíti Jediszánt. Viszonylagos török sikert hoz a franciaellenes brit szövetségben vívott 1799-1801-es háború Napóleon egyiptomi hadjárata során, ez azonban majd Mohammed Ali egyiptomi uralmához vezet (53a. térkép). Miután a Porta 1806-ban elűzi Moldva és Havasalföld oroszbarát fejedelmeit (Alexander Moruzi ill. Constantin Ypsilanti), a cár a kücsük-kajnardzsi béke megszegésének indokával megszállja a fejedelemségeket. A török vereséget hozó újabb orosz-török háborút lezáró 1812-es bukaresti békével a Porta elveszíti Besszarábiát, Szerbia pedig korlátozott autonómiát kap (51. térkép).
A Török Birodalom európai területe Besszarábia elvesztése után 568,6 ezer km2 (1815-ben 13,5 millió lakossal).
|
|
|
