EMA » térképek » Köztes-Európa »
42. Az Osztrák Birodalom, 1763-1815
 
   
A törökök visszaszorításával nagyhatalommá váló Habsburg Birodalom az osztrák örökösödési háború (1740-48) során az 1742-es boroszlói békében lemondani kényszerül Sziléziáról Poroszország javára, amit a hétéves háborút lezáró hubertusburgi béke (1763) megerősít (33b. térkép). Lengyelország 1772-es megcsonkításakor (34. térkép) megszerzi és Galíciaként koronatartománnyá szervezi a régi Halicsi fejedelemséget ukrajnai és kis-lengyelországi határvidékével, a Moldvával Kücsük-Kajnardzs (41. térkép) eredményeként kötött 1775-ös egyezménnyel pedig Bukovinát (a távoli Németalföldet sikertelenül próbálja Bajorországért elcserélni).

Ezután az osztrák külpolitikát a francia forradalom és a napóleoni háborúk (37. térkép) befolyásolják (miközben Lengyelország 1795-ös felosztásakor megszerzi Nyugat-Galíciát Krakkóval). A koalíciós háborúk fő terhét viselő nagyhatalom a campoformiói békében (1797) elveszíti Osztrák Németalföldet (Belgium) és Osztrák Lombardiát (Milano), s elismerni kényszerül a Ciszalpin Köztársaságot. Napóleon császárrá koronázása (1804) után I. Ferenc is felveszi az örökletes császári címet (hivatalossá téve a jó ideje használt Ausztria elnevezést a birodalom egészére), amikor pedig Napóleon a Rajnai Szövetséget létrehozva felszámolja a Német-Római Birodalmat (1806), lemond az értelmét vesztett német császári címről (38. térkép).

Az 1805 decemberi pozsonyi békében elveszti Velencét, Isztriát és Dalmáciát, Trient környékét, Tirolt és Vorarlberget (az utóbbit Bajorországhoz csatolják). Cserébe Salzburgot kapja. A schönbrunni békében (1809) a Rajnai Szövetség javára lemond Salzburgról és az Inn passaui torkolatvidékéről, elveszti az 1805-ben megmaradt Triesztet, továbbá Fiumét, Krainát és Horvátország egyrészét. Francia Illíria megalakítása elvágja tengeri kijáratától (39b. térkép). Az 1807-ben létrehozott Varsói Nagyhercegség (34d. térkép) javára lemondani kényszerül Nyugat-Galíciáról, Oroszország javára Tarnopolról. A nagyhatalmiságukban megalázott Habsburgok kénytelenek Mária Lujzát feleségül adni a dinasztiaalapító Napóleonhoz. A következő években Franciaország alárendelt szövetségeseként illeszkedik a napóleoni európai rendbe, csapatai résztvesznek az oroszországi hadjáratban is (37a. térkép).

A bécsi rendezés (48. térkép) Poroszországhoz hasonlóan Ausztriánál is az 1795-ös állapotok helyreállítására törekszik: Osztrák Németalföld és Nyugat-Galícia kivételével visszakapja a napóleoni háborúk során elvesztett területeit. Észak-Itáliában egy sor Habsburg szekundogenitura jön létre (Toscana, Parma, Modena, Massa és Carrara, Lucca). A Varsói Nagyhercegség felszámolásakor Krakkó kérdésében az oroszokhoz hasonlóan hajthatatlan, így szabad városként orosz-porosz-osztrák fennhatóság alatt önállóvá válik (48b. térkép).

Az 1815-ös rendezéssel a Bajorország és a Balkán között elterülő birodalom területe 669,1 ezer km2, 30.240,1 ezer lakossal.


 

 
 
  <<| előző térkép

41. A Török Birodalom területi veszteségei, 1683-1812

>>| következő térkép

43. Az Osztrák Birodalom határőrvidéke

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék