| |
|
Az 1876. máj. 2-i bolgár felkelés vérbefojtása miatt és az 1875 júliusában kezdődött hercegovinai megsegítésére Szerbia (június 30.) és Montenegró (július 2.) hadat üzen Törökországnak. A súlyos szerb vereség (augusztus 4.) utáni orosz ultimátumra (október 31.) az új szultán, Abdul Hamid 1877. márc. 1-én Szerbiával a status quo alapján békét köt.
A nagyhatalmak követeléseit megerősítő londoni jegyzőkönyv (március 31.) török elutasítására a cár 1877. ápr. 24-én hadat üzen. A bolgár felkelők támogatta orosz-román hadsereg (Románia május 21-én egyszerre deklarálja függetlenségét és a hadüzenetet) a Dunán átkelve Tirnovón keresztül elfoglalja a Sipka-szorost (július 19.), augusztus 20-án ostrom alá veszi (és váratlanul kemény harcok után december 10-én beveszi) Plevent. Ezzel szabaddá válik az út Drinápolyon át Konstantinápoly felé. A Konstantinápolyt az 1878. jan. 31-i fegyverszünet ellenére megközelítő orosz seregeket a márvány-tengeri brit-francia-osztrák flottademonstráció állítja meg. A háborúban 200 ezer orosz katona veszti életét.
Az európai Törökországot egy oroszbarát Nagy-Bulgária javára felosztó 1878. márc. 3-i san-stefanói béke (66. térkép) ellen fellépő nagyhatalmak berlini kongresszusa július 13-án Bulgáriát három részre osztva autonóm Bolgár Fejedelemségként visszaszorítja a korábbi Dunai vilajet mögé. Törökország visszakapja Macedóniát és Kelet-Rumélia autonóm tartományként a Balkántól délre eső bolgár területet (70. térkép). Jóváhagyják az Észak-Dobrudzsa megszerzésével tengeri kijáratát továbbra is biztosító Románia, az ó-szerbiai hódítások nagyrészét megtartó Szerbia, valamint a megszerzett adriai kijárat (107. térkép) megtartása mellett Hercegovina és a Novipazari szandzsák rovására területekkel gyarapodó Montenegró függetlenségét. Oroszország visszakapja Dél-Besszarábiát, Görögország megkapja Tesszáliát (71. térkép), a Monarchia jogot kap Bosznia-Hercegovina okkupálására (72a. térkép), Ciprus brit megszállás alá kerül.
65a) A konstantinápolyi Bulgária, 1876
1 kettős bolgár autonóm terület, 1876
2 bolgár exarchátus, 1870 ill. 1876
Az orosz kezdeményezésre összeülő konstantinápolyi követi konferencia (1876. dec. 11-1877. jan. 8.) a Dunai vilajetet (69. térkép) az etnikai határok (és a bolgár exarchátus) szellemében megnövelve, ugyanakkor az Iszker-Meszta folyók szélességében megfelezve két autonóm területet hoz létre: a tirnovói Kelet- és a szófiai Nyugat-Bulgáriát.
A Montenegróval békekötést, Boszniának és Hercegovinának autonómiát is előíró megoldást a Porta a december 23-án életbelépő alkotmányra (64. térkép) hivatkozva aznap, a londoni jegyzőkönyv ráépülő követeléseit 1877. ápr. 12-én elutasítja.
|
|
|
| |
|
 |
|
