| |
|
A bolgár nemzet önállósodása az 1870-es exarchátussal veszi kezdetét (68. térkép). Egyúttal ezzel kezdődik a Nagy-Bulgária létrehozására irányuló törekvés is, mindenekelőtt a tágan felfogott Macedónia és Trákia annektálását célozva.
A még Dobrudzsa egészét magában foglaló Dunai vilajet 1864-es kialakításával (64, 69. térkép) lényegében - ekkor még jelentős kelet-moravai területekkel - körvonalazódik a későbbi Észak- vagy Ó-Bulgária (64. és 69. térkép). A formálódó bolgár állam területének újabb körvonalazását jelenti az 1876/77-es konstantinápolyi értekezlet terve a kétrészes autonóm bolgár területről (65a. térkép).
A San Stefanóban orosz támogatással létrehozott 164 ezer km2-nyi Nagy-Bulgáriát (67. térkép) a nagyhatalmak Berlinben felosztják. Marad Észak-Bulgária, függetlenséggel felérő autonómiájával.
A Bolgár Fejedelemség területe ekkor (1881) 62,7 ezer km2, lakossága 2.007,9 ezer fő. A 33,6 ezer km2-es Kelet-Rumélia (70. térkép) lakossága 815,3 ezer fő.
A fejedelemség 1885-ben - a nagyhatalmak ellenében, s lépése miatt győztes háborúba bonyolódva Szerbiával - annektálja Kelet-Ruméliát. Az utóbbi területét 1886-ban két ponton Törökország javára módosítják. Az egyesült Bulgária területe 95,7 ezer km2, lakossága (1910) 4.337,5 ezer fő.
A Balkán-háborúk (96. térkép) felemás eredményeként (miközben területe Nagy-Bulgária megteremtésének második kísérlete során elsősorban Macedónia és Nyugat-Trákia irányában átmenetileg radikálisan megnő, ugyanakkor Szilisztrát már az első háborúban átengedi az akkor még semleges Romániának) északkeleten Románia javára elveszíti a dél-dobrudzsai négyszöget (101. térkép). Délen várakozásai ellenére csak Pirini Macedóniával és annak strumicai nyúlványával (97, 265. térkép) gyarapszik. Nyugat-Trákiában viszont kijárathoz jut az Égei-tenger felé is, délkeleti határánál pedig kis tengerparti háromszöget kap a Veleka völgyével (Malko Tirnovo városával és Ahtopol kikötőjével).
102a) Az Enos-Midia határvonal, 1913
Az első Balkán-háború eredményeként (96. térkép) Törökország lényegében kiszorul a Balkánról: a főváros csataldzsai védővonala mellett csak a Szorosok közvetlen környékét tarthatja meg. A határt a Marica balparti torkolatánál fekvő Enos és a Fekete-tenger partján lévő Midia közötti vonalban állapítják meg. Így Törökország elveszíti csaknem az egész Edirnei vilajetet (magával Drinápollyal). A Dardanellák bejáratánál csak Imbrosz és Tenedosz szigetét tarthatja meg.
A második Balkán-háborút lezáró bukaresti béke értelmében a győztes Törökország visszakapja az Edirnei vilajet túlnyomó részét Drinápollyal együtt.
Ezt a határt azután a két világháború után is elismerik.
|
|
|
| |
|
 |
|
