1. Atlaszok, térképek

ADAMS, A. E.- MATLEY, I. M.-MCCAGG, W. O.: An atlas of Rus­sian and East European History. London, Heinemann, 1966.

ADMINISTRATIVNO-TERRITORIAL'NOE USTROJSTVO ZAKARPATSKOJ OB­LASTI UKRAINSKOJ SSR. Kijev, Kartografija, 1989.

ANDREES, R. von: Allgemeiner Handatlas. Bielfeld-Leipzig, Verl. von Velhagen-Klasing, 1887.

ANTONESCU, I. (dreptulire lor): Romanii - Origena, trecutul, sacrificile. Editura Moldova, é. n.

ATLAS DE FINLANDE 1910. Helsinki, Société de Géographie de Finlande, é. n.

ATLAS DER REPUBLIK ÖSTERREICH. 6. Lieferung (3. Teil). Wien, Österreichischen Akad. der Wissenschaften, 1977.

ATLAS HISTORI E SHQIPëRISë. Tiranë, 1972.

ATLAS I HISTORISE SE KOHES SE MESME. Tiranë, 1963.

ATLAS ISTORII SSSR 10-11. KLASSI. Moszkva, Glav. Upr. Geo­dezii i Kartografii pri Sovete Ministrov SSSR, 1989.

ATLAS ISTORII SSSR 8 KLASS. Moszkva, Glav. Upr. Geodezii i Kartografii pri Sovete Ministrov SSSR, 1992.

ATLAS OF THE SECOND WORLD WAR. New York, Putman's Sons, 1973.

ATLAS SSR PRIESVITKA NA IDENTIFIKÁCIU OBCI OKRESOV. Bratis­lava, Slovenská Akadémia Slovensky Urad Geodézie a Kartog­rafie, 1980.

ATLAS ZUR GESCHICHTE OSTSIEDLUNG. Bielefeld-Berlin-Hannover, Velhogen und Klasing, 1958.

ATLAS ZUR GESCHICHTE. Bd. I-II. Berlin (-Ost), Velhagen und Klasing, 1958.

BARRACLOUGH, G. (ed.): The Times atlas of world history. London, Times Books Ltd., 1978.

BARRACLOUGH, G. - Stone, N.: The Times Atlas: Világtörténe­lem. Budapest, Akadémiai, 1992.

BAZEWICZ, J. M.: Atlas historyczny Polski. Warszawa, 1923.

BERGHAUS, H.: Stieler's Hand-Atlas. Gotha, Justus Perthes, 1873.

BERTIC, I.: Geografski Atlas Jugoslavije. Zagreb, SNL, 1988.

BOYD, A.: An atlas of world affairs. London, Methuen, 1983.

BRAUN, F.- ZIEGFELD, A. H.: Geopolitischer Geschichtsatlas. Dresden, Verl. von L. Ehlermann, 1934.

CARTE GÉOGRAPHIQUE DE LA DOBROUDJA. Berne, Lips, é. n.

CATCHPOLE, B.: A map history of the modern world, 1890 to the present day. London, Heinemann, 1969.

CHALIAND, G.: Atlas des Européens. Paris, Fayard, 1989.

CHALIAND, G.: Atlas stratégique, géopolitique des rapports de forces dans le monde. Paris, Fayard, 1983.

CHEW, A. F.: An Atlas of Russian History. New Haven-London, Yale Univ. Press, 1967.

CRKVENCIC, I. (ed. by): Geopolitical and demographical is­sues of Croatia. Zagreb, Department of Geography University of Zagreb, 1991.

CZAPLINSKI, W. (etc. ed.): The historical atlas of Poland. Warszawa, PPWK, 1981.

CZAPLINSKI, W. - LADOGòRSKI, T. (red.): Atlas Historyczny Polski. Warszawa, Panstwowe Przedsiebiorstvo Wydawnictw Kartograficznych, 1977.

DAMI, A.: Les frontieres européennes de 1900 á 1975. T 1-2. Genéve, Médicine et Hygiéne, 1976.

DARBY, H. C.-FULLARD, H. (ed.): The New Cambridge Modern History. Vol. XIV. Atlas. C.U.P., 1970.

DENSITÉ DE LA POPULATION DES ÉTATS EUROPÉENS D'APRÉS LEURS PROVINCES, DISTRICTS OU AUTRES GRANDES DIVISIONS. RECENSE­MENT VOISINS DE 1910. La Haye, Imprimerie Société Anonyme "Drukkerij Trio", é. n.

DEUTSCHES REICH. Verbreitung der hauptsächlichsten fremden Muttersprachen am 1. Dez. 1900. Berlin, Kaiserl. Stat. Amt. 1901.

DEWDNEY, J. C.: USSR in maps. London, Hodder and Stoughton, 1982.

DOLLINGER, H.: Atlas zur Kulturgeschichte. München, Südwest Verlag, 1979.

DROYSENS, G.: Historisches Handatlas. Bielefeld und Leipzig, 1886.

DUDAR T. (foszerk.): Történelmi világatlasz. Budapest, Kar­tográfiai, 1991.

ETHONGRAPHISCHE KARTE VON MAZEDONIEN. H. n., é. n.

ETNOGRAPHISCHE ÜBERSICHTSKARTE VON OSTEUROPA. Wien, Kartogr. Anstalt G. Freytag und Berndt GmbH, é. n. [c. 1900].

EURO-ATLAS. Germany, Mairs Geographischer Verlag, 1993.

EUROPEAN TERRITORY OF THE USSR. Edinburgh, Geographical Institute, é. n.

FOX, E. W. (ed.): Atlas of European History. Oxford U.P., 1957.

FÖDERATIVE [DAS] GROSS-ÖSTERREICH AUF GRUND DER NATIONALI­TäTEN-ABGRENZUNG. Berlin, Lithogr. und Druck und D. Reimer, é. n.

FREEMAN, M.: Atlas of Nazi Germany. London-Sydney, Croom Helm, 1987.

FULLAND, H.: Soviet Union in maps. London, 1961.

GEOGRAFICESKIJ ATLAS 9. KLASS. Moszkva, 1989.

GILBERT, M.: Atlas of the holocaust. London, Joseph, 1982.

GILBERT, M.: Russian History Atlas. London, Weidenfeld and Nicolson, 1972.

HäUFBEN, V.: The Etnographic Map of the Czech Lands 1880-1970. Praha, Akademia, 1973.

HAWES, G. K.: Atlas of man and religion. Oxford, The Reli­gious Education Press, 1970.

HILGEMANN, W.: Atlas zur deutschen Zeitgeschichte 1918-1968. München, Piper, 1968.

HORRABIN, J. F.: An atlas of Current affairs. London, Victor Gollanz Ltd., 1939.

HUBER, R.: Empire Ottoman. Division administrative. H. n., F. Loeffler, 1899.

JEVROPEJSKOJ CASTI SSSR. Moszkva, Kartoizdatelstvo NKVD, 1927.

JUHÁSZ V. (szerk.): A régi és az új Európa atlasza. Buda­pest, Dante, É. n. [1939?].

KARTA OKREGU WOLNEGO MIASTA KRAKOWA. Kraków, D. E. Fried­lein, 1855.

KARTE DER BALKAN-HALBINSEL UND ANGRENZENDEN GEBIETE NACH DEN FRIEDENSCHLÜSSEN VON BUKAREST UND KONSTANTINOPEL. H. n., é. n.

KARTE DER BALKAN-HALBINSEL UND DER ANGRENZENDEN GEBIETE. Wien-Leipzig, A. Hartleben's Verlag, é. n.

KEEGAN, J.: Zones of conflict; an atlas of future wars. London, Cape, 1986.

KEINANEN, J.: Suomen kartasko. Helsinki, 1976.

KEYNäS, M. V. (réd. par): Carte Ethnographique et statisti­que de la population de la Carélie de l'Est et de péninsule de Kuolla. H. n., 1921.

KIDROM, M.: The war atlas. London, Heinemann, 1983.

KINDER, H. - HILGEMANN, W.: SH atlasz: Világtörténelem. Bu­dapest-Berlin, Springer-Verlag, 1992.

KINDER, H.- HILGEMANN, W.: Pipers Weltgeschichte in Karten, Daten, Bilden. München, R. Piper and Co. Verl., 1970.

KISATLASZ. Budapest, Magyar Állami Térképészeti Intézet, 1934.

KOGUTOVICZ K. - LITTKE A.: Világatlasz. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet RT, é. n.

KOGUTOVICZ K.: Balkán háború térképe. Budapest, MFI, 1912.

KRALLERT, W.: Atlas zur Geschichte der deutschen Ostsied­lung. Bielefeld, Velhagen-Klasing, 1964.

KRAUS, T.- MEYNEN, E.: Atlas östlieches Mitteleuropa. Bie­lefeld, 1959.

KREBS, N.: Atlas des deutschen Lebensraumes is Mitteleuropa. Leipzig, 1937-1942.

KUSNER, P. I.: Russkie. Istoriko-etnograficeskij atlas. Moszkva, 1967.

LANGHANS, P. (entw.): Das litauische Sprachgebiet in Ost­preussen. Gotha, Justhus Perthes, 1921.

MAGOCSI, P. R.: Historical Atlas of East Central Europe. Toronto, Univ. of Toronto Press, 1993.

MAGOCSI, P. R.: Ukraine: a historical atlas. Toronto, Univ. of Toronto, 1985.

MC EVEDY, C. - JONES, R.: Atlas of World Population History. Penguin, 1978.

MEYERS GROSSES WELTATLAS. Wien-Zürich, Bibiliographisches Institut, 1974.

MOORE, R. I. (gen. ed.): The Hamlyn Historical Atlas. Lon­don, Hamlyn, 1981.

NATKIEL, R. - SUMMERVILLE, D. - WESTWOOD, J.: Atlas of 20th century history. London, Hamlyn Bison, 1982.

NATKIEL, R.: Atlas of the 20th century. New York, Facts on File, 1982.

NOUR, A. (incomita): Harta etnografica [Bessarabiei]. H. n., É. n. [1918].

OFFICINA KÉPES VILÁGATLASZ. Budapest, Officina Nova, 1992.

OLAY F.: Térképek a nemzetiségi terjeszkedés szolgálatában. M.N.SZ., 1932.

PAPP-VÁRY Á. (szerk. biz. elnök): Földrajzi világatlasz. Budapest, Kartográfiai, 1992.

PENGUIN [THE] ATLAS OF RECENT HISTORY.

PHYSISCHE ÜBERSICHTSKARTE DER UKRAINA UND DER ANGRENZENDE LäNDER. Wien, Kartogr. Anstalt G. Freytag und Berndt GmbH, é. n.

POGONOWSKI, I. C.: Poland, a historical atlas. New York, Hippocrene Books, 1987.

POLEN UND LITAUEN. Freytag-Berndts Handkarten, 1918.

POLSKI ATLAS KONGRESOWY. Lwow-Warszawa, 1921.

POLSKIE ZIEMIE ZACHODNIE. Poznan, Inst. Zachodni, 1959.

PUTZGER, F. W.: Historischer Weltatlas. Berlin, Cornelsen Verlag, 1991.

RADISICS E. (szerk.): A Dunatáj. I-III. köt. Budapest, Ger­gely R. RT, 1946.

RADò A.: Atlas für Politik und Wirtschaft. Wien-Berlin, Verl. für Literatur und Politik, 1929.

RADò A.: Atlas für Politik. Gotha, Hermann Haack, 1980.

RADò A.: The Atlas of to-day and to-morrow. London, V. Gol­lancz, 1938.

RADò S. (szerk. biz. elnök): Képes politikai és gazdasági világatlasz. Budapest, Kartográfiai, 1974.

RADò S. (szerk. biz. elnök): Kis világatlasz. Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1970.

RADò S. (szerk. biz. elnök): Világatlasz. Budapest, Kartog­ráfiai, 1959.

ROMANIA SI TARILE VECINE HARTA ETAPELOR. Iasi, Editura Mol­dova, é. n.

ROMER, E.: Atlas des problemes territoriaux de la Pologne. Léopol, 1921.

ROMER, E.: Bevölkerungs-Dichte (Geograficzno-statystyczny atlas Polski, 7.). Wien, Freytag-Berndt (Warszawa-Kraków, Gehethner-Wolff), 1916.

RòNAI A. (constr.): Atlas of Central Europe. I.P.S., Buda­pest, 1945.

ROZWòJ TERYTORIALNY PANSTWA POLSKIEGO W LATACH 1918-1922. Warszawa, Wyd. Geologiczne, 1966.

RUSSIA IN EUROPE. London, G. Philip and Son Ltd., é. n.

RUSSLAND UND SKANDINAVIEN. Gotha, Justus Perthes, 1877.

RZECZPOSPOLITA POLSKA ATLAS STATYSTYCZNY. Warszawa, 1930.

SALLNOV, J.: An electoral atlas of Europe, 1968-1981. Lon­don, Butterworth Scientific, 1982.

SKOLSZKI ISZTORIJSZKI ATLASZ. Beograd, Zavod za Ucbenike i Nasztavna Szredsztva, 1982.

SKUJENIEKS, M.: Latvijas statistikas atlass. Riga, Valsts Statistiska Parvalde, 1938.

SOTERIADIS, G. (comp.): Hellenism in the Near East. H. n., é. n.

SPRACHENKARTE DER DEUTSCHEN OSTMARKEN. Berlin, Wilhelm Gre­ve, 1910.

SPRACHENKARTE DER DEUTSCHEN OSTMARKEN. Übersicht der orts­anwesenden Bevölkerung nach dem Stände am 1. Dez. 1910. Berlin, Verlag von K. Curtius, é. n.

STAATEN [DIE] DER BALKAN-HALBINSEL. Kiepert's neuer Handat­las Nr. 25. Berlin, D. Reimer, é. n.

SUOMEN KARTASKO. Helsinki, 1899.

SUOMEN LAHTI. Helsinki, Merikarttalaitos, é. n. [1940?].

URBÁN A. (öáll.): ùjkori egyetemes történet 1789-1918. Tér­képvázlat-gyujtemény. Budapest, Tankönyvkiadó, 1972.

VAST, H.: Atlas historique. Paris, Delagrave, 1878.

VERTEILUNG [DIE] DER UMGANGSPRACHEN IN DEN REICHSRATE VER­TRETENEN KÖNIGREICHEN UND LäNDERN NACH DEN ERGEBNISSEN DER VOLKSZäHLUNG VOM 31. DEZ. 1910. H. n., é. n.

WAHLATLAS EUROPA. Braunschweig, Holler und Zwick, 1988.

WILKINSON, H. R.: Maps and Politics. A Review of the Etnog­raphic Cartography of Macedonia. Liverpool, Univ. Press, 1951.

WILSON, A. (ed.): The Observer Atlas of world affairs. Lon­don, G. Philips, 1971.

WIRSING, G. (ed.): Der Krieg 1939-41. München, Knorr and Hirth, 1943.

WITTHAUER, K.: Politische Gliederung der Erde. Gotha, VEB H. Haack, 1984.

WOLSKI, J. (red.): Atlas Historyczny Swiata. Warszawa, PPWK, 1986.

WORLD POLITICAL GEOGRAPHY. New York, T. Y. Crowell Comp., 1948.

ZECEVIC, M. - LEKIC, B.: Drzavne granice i unutrasnja teri­torijalna podela Jugoslavije. Beograd, Gradevinska knjiga, 1991.

ZSEBATLASZ ILL. FÖLDRAJZI ZSEBKÖNYV (1916-1944). Budapest, Magyar Földrajzi Intézet.

2. Dokumentumgyujtemények, dokumentumok

ALMÁSI J. - GIRUS K. - KIS A. (szerk.): Nyugat-Európa és az Egyesült Államok 1939-1945 (ùj- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 2/2). Budapest, Tankönyvkiadó, 1976.

DIòSZEGI I. (szerk.): Egyetemes történet 1789-1914. Szöveg­gyujtemény T. 1-2. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986.

DOLMÁNYOS I. (szerk.). Kelet-Európa 1900-1945 (ùj- és leg­újabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 5/1). Buda­pest, Tankönyvkiadó, 1970.

DOLMÁNYOS I. (szerk.): Kelet-Európa 1900-1945 (ùj- és leg­újabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 5/2). Buda­pest, Tankönyvkiadó, 1970.

DOLMÁNYOS I. (szerk.): Kelet-Európa 1944-1976 (ùj- és leg­újabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 6/2). Buda­pest, Tankönyvkiadó, 1979.

DOLMÁNYOS I. (szerk.): Kelet-Európa 1944-1976 (ùj- és leg­újabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 6/1). Buda­pest, Tankönyvkiadó, 1979.

HALMOSY D. (szerk.): Nemzetközi szerzodések 1918-1945. Bu­dapest, KJK-Gondolat, 1983.

HALMOSY D. (szerk.): Nemzetközi Szerzodések 1945-1982. Bu­dapest, KJK-Gondolat, 1985.

KOVÁCS I. (szerk.): Az októberi dekrétumok és az elso szov­jet alkotmány. Budapest, KJK, 1980.

LINKE, H. G. (Hrsg.): Quellen zu den deutsch-russischen Be­ziehungen im 19. und. 20. Jahrhundert. Darmstadt, Wiss. Buchgesellschaft, 1990.

NIEDERHAUSER E. (szerk.): Kelet-Európa 1789-1900 (ùj- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 4). Buda­pest, Tankönyvkiadó, 1968.

OSZVOBOZSDENIETO NA BALGARIJA. Koreszpondencii i materiali na ruszkija pecsat 1876-1879, T. I. Szófia, Nauka i iz­kusztvo, 1988.

PÁNDI L. (öáll.): A kelet-európai diktatúrák bukása 1985-1990. Szeged, 1993.

STENOGRAFICESKIJ OTCET O ZASEDANIJ PERVOJ SESSII 4-J DUMI. S.-Pbg, Tipografija gazeti "Rossija" 1912.

SZILÁGYI Á. (szerk.): Befejezetlen forradalom 1917-1987. Budapest, 1987.

SZILÁGYI Á. (szerk.): Tovább..., Tovább..., Tovább! 1953-1988. Budapest, Szabad Tér, 1988.

SZILÁGYI Á.: A negyedik Oroszország. Budapest, Szabad Tér, 1989.

TEHERÁN - JALTA - POTSDAM. Budapest, Kossuth, 1969.

URBÁN A. (szerk.): Nyugat-Európa és Amerika 1789-1918 (ùj- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 1/1). Budapest, Tankönyvkiadó, 1970.

URBÁN A. (szerk.): Nyugat-Európa és Amerika 1789-1918 (ùj- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyujtemény 1/2). Budapest, Tankönyvkiadó, 1970.

ZSIGMOND L. (szerk.): Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és a nemzetközi helyzet 1945-1955 (ùj- és legújabbkori egyete­mes szöveggyujtemény 3). Budapest, Tankönyvkiadó, 1971.

3. Statisztikák

1920. [AZ] ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS. I. rész. "Magyar Statisztikai Közlemények" 69. k. Budapest, 1923.

1989 METU VISUOTINO GYVENTOJU SURASYMO DUOMENYS. I. tomas. Vilnius, Stat. Dep., 1991.

1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS. Magyarország nemzetiségi adatai me­gyénként. Budapest, KSH, 1992.

ADATOK A BALTI ÁLLAMOKRòL. Budapest, KSH, 1991.

ADATOK A JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁGOKRòL. Budapest, KSH, 1991.

ADATOK AZ UKRÁN KÖZTÁRSASÁGRòL. Budapest, KSH, 1991.

ANNUAIRE INTERNATIONAL DE STATISTIQUE. I. Etat de la popu­lation (Europe). La Haye, L'Office Permanent de L'Institut International de Statistique, 1916.

ANNUAIRE STATISTIQUE DE FINNLANDE 1930. Helsinki, 1930.

ANNUAIRE STATISTIQUE DE LA GRÉCE 1931. Anné II. Athénes, Stat. Génerale de la Gréce, 1931.

ANNUAIRE STATISTIQUE DU ROYAUME DE BULGARIE. Deuxiéme Année, 1910. Sophia, Imprimerie de l'État, 1911.

ANUARUL STATISTIC UL ROMANIEI 1930. Bucuresti, 1932.

APERCU STATISTIQUE DE LA RÉPUBLIQUE TCHÉCOSLOVAQUE. Prague, Office de Statistique de la République Tchécoslovaque, 1930.

BAUER, H. - KAPPELER, A. - ROTH, B. (Hrsg.): Die Nationali­täten des Russischen Reiches in der Volkszählung von 1897. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 1991.

BORBA 1990. dec. 13, 25.

BRACHELLI, M. F.: Die Staaten Europa's. Brünn, Druck und Verl. Buschak und Irrgang, 1884.

DEMOGRAPHIC YEARBOOK Yearbook 1991. New York, UN, 1992.

DIX, A.: Reichstagwahlen und Volksgliederung. Tübingen, 1970.

DNEVNIK 1990. dec. 12, 13, 26.

DOKKAN, S.-MEYRIAT, J. (ed.): International guide to elec­toral statistics. Paris, Mouton, 1969.

DREXEL, K.: Österreichische Religionsstatistik. Wien, 1933. Klny.: Der katolische Almanach.

EDUSKUNTAVAALIT 1939-1945. Riksdagvalen. Helsinki, Valtio­neuvoston Kirjap, é. n.

EESTI NÖUKOGUDE SOTSIALISTLIK VABARIIK. Tallinn, é. n.

EESTI VABARIIGI MAAKONDADE, LINNADE JA ALEVITE RAHVASTIK 1989. I. Statistika kogumik. Tallinn, ESA, 1990.

EESTI. Tallinn, Riigi Statistika Keskbüroo Väljaanne, 1926.

ERGEBNISSE [DIE] DER VOLKSZäHLUNG VOM 31. DEZ. 1910 IN DEN REICHSRATE VERTRETENEN KÖNIGREICHEN UND LäNDERN. Wien, Bu­reau der k. k. Stat. Zentralkomission. Bd. I-III., 1914-1918.

ESTONIE DE 1920-1930. Resumé retrospectif. Tallinn, Bureau Central de Statistique de l'Estonie, 1931.

HARRISON, R. E.: Look at the world. New York, 1944.

IVANTCHOFF, T.: Résultats définitifs du dernier recensement de la population de la Principauté de Bulgarie. Paris, Imp­rimerie choix, 1903.

JUDEN [DIE] IN RUMäNIEN. Berlin, 1908.

JUGOSLAVIJA 1918-1988. Statisticki Godisnjak. Beograd, S.F.R.J. Savezni Zavod za Statistiku, 1989.

KATUS, K.: Mitmerahvuseline Eesti. Tallinn, Eesti Korgkoo­lidevaheline Demouuringute Keskus, 1991.

KONKOLY THEGE, Gy.: Az 1926. évi országgyulési képviselo­választás eredménye. "Magyar Statisztikai Szemle" 1927. 1. sz. pp. 1-44.

KREJCI, J. - VELINSKY, V.: Ethnic and Political Nations in Europe. London, Croom Helm, 1981.

LATVIJAS, TAS PILSETU UN RAJONU IEDZIVOTAJU NACIONALAIS SASTAVS 1992. GADA SAKUMA. Riga, 1992.

LIETUVOS RESPUBLIKOS SEIMO RINKIMU, IVYKUSIU 1992 M. SPOLIO 25 D. DUOMENYS PAGAL RINKIMU APYGARDU KOMISIJU PROTOKOLUS. Daugiamandaté apygarda. Vilnius, 1992.

LIETUVOS STATISTIKOS METRASTIS 1939 M. Vilnius, Centralinis Statistikos Biuras, 1939.

LIETUVOS STATISTIKOS METRASTIS, 1924-1926. Kaunas, 1927.

MAGYAR [A] SZENT KORONA ORSZÁGAINAK 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA. VI: Végeredmények összefoglalása. "Magyar Statisztikai Köz­lemények" ùj sorozat 64. sz. Budapest, 1920.

MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYV. ùj folyam XIX. 1911. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912.

MAGYAR STTAISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 1947.

MAGYAR STTAISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 1948.

MAGYAR SZò 1990. dec. 13, 26.

MANUEL STATISTIQUE DE LA RÉPUBLIQUE TCHÉCOSLOVAQUE. IV. Prague, 1932.

MANUILA, S. (publ.): Recensamantul general al populatiei Romaniei din 29 decemvrie 1930. Vol IX: Structura populatiei Romaniei. Busuresti, Ed. Institutului Central de Statistica, 1940.

MAULDIN, P. - AKERS, D.: The Population of Poland. Washing­ton, U. S. Government Printing Office, 1954.

MEILLET, A.: Les langues dans l'Europe nouvelle. Paris, Pa­yot, 1928.

MINORITIES [LES] ETHNIQUES EN EUROPE CENTRALE ET BALKANIQUE. Paris, Presses Univ. de France, 1946.

MITCHELL, B. R.: European Historical Statistics 1750-1975. New York, Facts on File, 19812.

MOLNÁR E.: A lengyel kérdés a nemzetiségi statisztika tük­rében. "Magyar Statisztikai Szemle" 1939. 10. sz. pp. 1088-1108.

MOLNÁR E.: Az Oroszbirodalom nemzetiségi és nyelvi statisz­tikája. "Magyar Statisztikai Szemle" 1933. 8. sz. pp. 561-572.

MONITOR POLSKI Nr. 21. (1989).

MONITORUL OFICIAL 1922. márc. 8, 10, 11, 12, 17.

NASELENIJA ZAKARPATSKOJ OBLASTI ZA DANIMI VSESOJUZNAJA PE­REPISI NASELENIJA 1989 G. Statisticeskij sbornik. Uzgorod, Derz. Komitet Ubor po Statisztiki, 1990.

PENNIMAK, H. R. (ed.): Greece at the Polls the national Elections 1974 and 1977. Washington, American Enterprise Institute, 1981.

PETROVIC, R.: The National Composition of Yugoslavia's Po­pulation, 1991. "Yugoslav Survey" 1992. 1. sz. pp. 3-24.

POLITIKA 1990. dec. 13.

POPIS STANOVNISTVA, DOMACINSTVA I STANOVA U 1981 GODINI. Beograd, Statisticki Bilten, 1982.

POPISA STANOVISTA 1921.

POPULATIA EVREESCA IN CIFRE. Memento statistic. Bucuresti, 1945.

POPULATION [THE] OF POLAND. Washington, Parker Muldin and Donald Akers, 1954.

POWSZECHNY SUMARCZNY SPIS LUDNOSCI Z DN. 14. II. 1946 R. Warszawa, Glówny urzod statystyczny Reczypospolitej Polski­ej, 1947.

PREBROJAVANE NA NASZELENIETO NA 31 DEKEMBRIJ 1934. Obscsi rezultati kn. Szofija, Glavna Direkcija na Sztatisztikata, 1937-1938.

RASPREDELENIJE NASELENIJA IMPERII PO GLAVNIM VEROISPOVEDA­NIJAM PO DANNIM PERVOJ VSEOBSEJ PEREPISI 1897. Moszkva, Centr. Stat. Kom. MVD, 1901.

RECENSAMINTUL POPULATIEI SI AL LOCUINTELOR DIN 5 IANUARIE 1977. Vol. I. Bucuresti, Directia Centrala de Statistica, 1980.

RECENSEMENT DE LA POPULATION - 1934 [Bulgária].

REPUBLIC OF MOLDOVA IN FIGURES, 1991. Chisinau, Departamen­tul de Stat Pentru Statistica al Republicii MoldoVA, 1992.

RÉSULTATS DU RECENSEMENT DE LA POPULATION EFFECTUÉ LE 7 AV­RIL 1951. Vol. II. Athénes, Imprimerie Nationale, 1958.

SEINER, F.: Ergebnisse der Volkszählung an Albanien. Bécs-Lipcse, 1922.

SIMON, G.: Russen und Nichtrussen in der UdSSR zu den Er­gebnissen der Volkzählung von 1979. Köln, é. n.

SKUJENIEKS, M. (écrit et rédigé par): Élections dans la Saeima de la République Lettonne en 1928. Riga, Bureau de Stat. de l'Etat, 1929.

SOZIALDEMOKRATIE [DIE] UND DIE WAHLEN ZUM DEUTSCHEN REICHS­TAGE 1912. Berlin, Verlag Buchhandl. Vorwärts, 1912.

STAICOVICI, C. D. - ICONOMU, P.: Statistica anuala a Roman­iei pe anul 1922. Bucuresti, 1923.

STANOVISTVO KRALJEVINE JUGOSLAVIJE PO ZANIMANJU PREMA POPISU OD 31 MARTA 1931.

STATISTICAL YEARBOOK 1988-1989. New York, UN, 1992.

STATISTICKÁ ROCENKA CESKÉ A SLOVENSKÉ FEDERATIVNI REPUBLIKY 1990. Praha, SNTL - Nakladatelství technické literatury, 1990.

STATISTICNIJ JEZHEGODNIK 1923-1924. Minszk, CSU, 1925.

STATISTIK DER LANDTAGWAHLEN IM JAHRE 1919. Wien, 1920.

STATISTIKA WYBORòW DO SEJMU I SENATU W DNIU 4 I 11 MARCA 1928 ROKU. WARSZAWA, 1929.

STATISTISCHES JAHRBUCH FÜR DAS DEUTSCHE REICH. Berlin, Stat. Reichsamt, 1928.

SUMMARISCHE ERGEBNISSE DER STATISTIK DER REICHSRATWAHLEN VON 1911. Brünn, 1911.

SUNDHAUSSEN, H.: Historische Statistik Serbiens 1834-1914. München, R. Oldenburg Verlag, 1989.

SUOMEN TIÉASTOLLINEN VUOSIKIRJA 1991. Helsinki, Statistik­centralen, 1992.

SUOMEN TILASTOLLINEN VUOSIKIRJA 1930. Helsinki, Tilastol­linen Päätoimiston, 1930.

SUOMEN TILASTOLLINEN VUOSIKIRJA 1938. Helsinki, 1938.

SUOMI KäSIKIRJA. Helsingissä Kustannusosakeyhtiö Otava, é. n.

TROICKIJ, N. A. (pod. red.): Pervaja vseobsaja perepis' na­selenija Rossijskoj Imperii 1897 g. Moszkva, Centr. Stat. Kom. Vn. Del, 1899-1905. Tetr. 2. (1901), Tetr. 2. (1904).

VäESTÖLASKENTA FOLKRäKNINGEN SAAMELAIRET 1970. Helsinki, 1974.

VäESTÖLASKENTA RUATSINKIELINEN VäESTÖ 1970. Helsinki, 1974.

VOLBY DO FEDERÁLNIHO SHROMÁZDENI CESKE A SLOVENSKE FEDERA­TIVNI REPUBLIKY V ROCE 1990. Praha, Cesk. Stat. rok 1991.

VOLKSZäHLUNG 1981. Hauptergebnisse II. Burgenland. Wien, Bearb. im Österreichischen Stat. Zentralamt, 1985.

VOLKSZäHLUNG 1981. Hauptergebnisse II. Kärnten. Wien, 1985.

WAHLEN [DIE] FÜR DIE NATIONALVERSAMMLUNG IM APRIL 1920 UND ALLGEMEINE WAHLEN FÜR DIE GEMEINDEVERTRETUNGEN IN BÖHMEN, MäHREN UND SCHLESIEN IM JUNI 1919. Prag, Stat. Staatsamte-in Kommission der Buchhandlung Bursik und Kohut-Buchdruckerei "Melantrich", 1922.

WEBER, P.: Die Polen in Oberschlesien. Berlin, Julius Springer Verlag, 1914.

WEILGUNI, W. - SUPPAN, A. - HEUBERGER, V. - KOCH, K.: Die Wahlen des Jahres 1990 in Mittel-, Ost- und Südosteuropa. In: Atlas Ost- und Südosteuropa. Wien, Öst. Ost- und Süd­osteuropa-Institut, 1991.

WINKLER, W.: Deutschtum in aller Welt. Wien, 1938.

WINKLER, W.: Statistisches Handbuch der europäischen Natio­nalitäten. Wien-Leipzig, Univ. Verlagsbuchhandlung, 1931.

WINKLER, W.: Statistisches Handbuch des gesamten Deutsch­tums. Berlin, Verl. Deutsche Rundschau GmbH, 1927.

WÜNSCHE, J.: Deutsche politischen Statistik. Berlin, 1937.

ZERI I POPULLIT 1991. ápr. 9, 18.

4. Kézikönyvek, évkönyvek

ALBANIA. London, Naval Intelligence Division, 1945.

AMMENDE, E.: Die nationalitäten in der Staaten Europas. Wi­en-Leipzig, Univ.-Verlagsbuchhandlung, 1931.

BALò Gy. - LIPOVECZ I. (szerk.): Tények könyve '93. Debre­cen, Greger Média Kft., 1993.

BECK M. - PESCHKA V. (foszerk.): Akadémiai kislexikon. T. 1-2. Budapest, Akadémiai, 1989.

CEREDNICENKO, A. P. (preds. redkoll.): Istorija gorodov i sel Ukrainskoj SSR. Odesskaja oblast'. T. 2. Moszkva, Glav. Red. Ukr. Sov. Enciklopedii, 1984.

CHADWICK, H. M.: The Nationalities of Europe. Cambridge U. P., 1945.

CHMELAR, I.: Les Minorities nationales Europe Centrale. Prague, 1938.

COOK, C. - PAXTON, I.: European Political Facts 1848-1918. London-Basingstoke, McMillan, 1978.

COOK, C. - PAXTON, J.: European Political Facts 1918-1973. Edinburgh, R. and R. Clark Ltd., 1975.

CSATò T. - GUNST P. - MÁRKUS L.: Egyetemes történeti krono­lógia az ostörténettol 1977-ig. Budapest, Tankönyvkiadó, 1981.

DELURY, G. E.: World Encyclopedia of Political Systems and Parties. New York, Facts on File, 1983.

ENGEL P. (öáll.): Világtörténet évszámokban 1789-ig. Buda­pest, Gondolat, 1988.

ETNIKUMOK ENCIKLOPÉDIÁJA. Budapest, Kossuth, 1993.

FEDOR J. - D. GERGELY A. (szerk.): A világ országai. Buda­pest, Kossuth, 1971.

FLEURE, H. J.: The Peoples of Europe. London, 1922.

FODOR, F. (ed.): Yearbook of Eastern Europe 1923/24. Buda­pest, Oriens International Publishing and Bookselling Com­pany Ltd., 1924.

FODOR, F.: Osteuropäisches Jahrbuch 1922 (1. Jahrgang). Bu­dapest, Internationale Verlags- und Buchhandels AG, é. n. [1922?].

GERGELY [D.] A. (szerk.): Földünk országai. Budapest, Kos­suth, 1981.

GUNST P. - JEMNITZ J. - MÁRKUS L.: Egyetemes történelmi kronológia II. 1789-1960. Budapest, Tankönyvkiadó, 1964.

HÁRS E.: A nemzetközi szervezetek világa. Budapest, Gondo­lat, 1982.

HOWAT, G. M. D. - TAYLOR, A. J. P.: Dictionary of World History. London, Nelson, 1973.

JACOBSEN, H. A.: 1939-1945. Der zweite Weltkrieg in Chronik und Dokumenten. Darmstadt, Wehr und Wissen Verlagsgesell­schaft, 1961.

JEZHEGODNIK ROSSII 1908 G. S.-Peterburg, Centralnij Statis­ticeskij Komitet M. V. D., 1909.

KANL, E.: Bevölkerung und Lebensraum Estlands. Tartu, Aka­demiline Kooperatiiv, 1935.

KING, R. R.: Minorities under Communism. Cambridge (Mass.), Harvard U.P., 1973.

KòSA L. - FILEP A.: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, Akadémiai, 1983.

KRAUSZ T.-SZILÁGYI Á. (szerk.): Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája (1900-1991). Buda­pest, Akadémiai, 1992.

LäNDERKURZBERICHTE ALBANIEN 1971. Stuttgart-Mainz, Verlag W. Kohlhammer, 1971.

LELKES Gy. (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Budapest, Balassi, 1992.

LEPKOWSKI, T. (red. nacz.): Slownik Historii Polski. War­szawa, Wiedza Powszechna, 1969.

LES MINORITIES ETHNIQUES EN EUROPE CENTRALE ET BALKANIQUE. Paris, Press. Univ. de France, 1946.

LEWIS, P.: Maps and statistics. London, Meuthen, 1977.

MACARTNEY, C. A.: National States and National Minorities. New York, Oxford U.P., 1934.

MACKIE, T.- ROSE, R.: The international almanac of electoral history. London, Macmillan, 1974.

MACKINDER, H. M. A.: The Nations of the Modern World. An Elementary Study in Geography and History. T. I-II. London, G. Philip and Son, 1924.

MAROSI S. - SÁRFALVI B.: Európa. T. 1-2. Budapest, Gondolat, 1975.

MINORITY RIGHTS GROUP (szerk.): Etnikumok enciklopédiája. Budapest, Kossuth, 1993.

MIROGLIO, A. et I.-D.: L'Europe et ses populations. La Haye, Martinus Nijhoft, 1978.

ORMOS M. (öáll.): Világtörténet évszámokban 1789-1945. Bu­dapest, Gondolat, 1988.

PòK A.: A nemzetközi élet krónikája 1945-1985. Budapest, Kozmosz, 1986.

PUXON, G.: Rom: Europe's Gypsies. London, A Minority Rights Group International Report, 1987.

RADò S. (szerk.): Nemzetközi almanach 1960. Budapest, Kos­suth, 1960.

RADò S. (szerk.): Nemzetközi almanach 1962. Pótkötet. Bu­dapest, Kossuth, 1962.

RADò, A. (compiled by): Guide-Book to the Soviet Union. Berlin, Neuer Deutscher Verlag, 1929.

RÁTKAI Á.: Megváltozott földrajzi nevek katalógusa. Szeged, JGYTF, 1992.

RUSSIA [THE] YEAR BOOK 1913. London, Eyre and Spottiswoods Ltd, 1914.

SÁRFALVI B.: Európa. T. I. Az európai tokés országok gazda­ságföldrajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1979.

SÁRFALVI B.: Európa. T. II. Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1977.

SEGRESTE, M.: La Lettonia. Paris, Rieder, 1930.

SHOWERS, V.: World Facts and Figures. New York etc., John Wiley et Sons, 1990.

SIMEUNOVIC, V.: Stanovisto Jugoslavije socialistickih re­publika 1921-1961. Beograd, Sav. Zav. za Statistiku, 1964.

SKUJENIEKS, M.: Latvija starp Europas valstim. Riga, Valsts Statistikas Parvaldes Izdevums, 1929.

SOCIALNO-EKONOMICESKOJE RAZVITIE STOLIC, SOJUZNIH I AVTO­NOMNIH RESPUBLIK, KRAJEVIH I OBLASTNIH CENTROV. Gos. Kom. SSSR po Stat. Moszkva, Informacionno-izdatelskij Centr, 1991.

SOMFAI P. - KIRÁLY F. - LASZ Gy. (szerk.): Szabadon válasz­tott. Parlamenti almanach, 1990. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1990.

STRAKA, M. - BRAUMÜLLER, W. (bearb.): Handbuch der europäi­schen Volksgruppen. Wien-Stuttgart, Univ. Verlag, 1970.

SZOLCSÁNYI H.: Európa államainak alkotmányi és kormányzati szervezete statisztikai szempontból. Eger, Érsek-lyceumi könyvnyomda, 1886.

TAYLOR, P. J. - JOHNSTON, R. I.: Geography of Elections. New York, Holmes and Meier, 1979.

TIETZE, W. (Hrsg.): Westermann Lexikon der Geographie. Bd. 1-4. Georg Westermann Verl, Braunschweig, 1970.

UKRAINSKA RSR. Administrativno-teritorial'nij ustrij. Kiiv, Gol. Red. Ukr. Rad. Enciklopedii, 1987.

VILÁGTÖRTÉNELMI KISENCIKLOPÉDIA. Budapest, Kossuth, 1973.

WIELKA ENCYKLOPEDIA POWSZECHNA PWN. Warszawa, Panstwowe Wysawnictwo Naukowe, 1969.

WOYTINSKY, W.: Die Welt in Zahlen. 1-7. Bde. Berlin, 1925-1928.

5. Feldolgozások, egyéb

ANASTASOFF, C.: The Tragic Peninsula. A History of the Ma­cedonian movement for independence since 1878. St. Louis (Mo.), Blackwell Wielandy Co., é. n.

ANCEL, J.: La Macedonie. Paris, Delagrave, 1930.

ANCEL, J.: Manuel geographique de politique Européenne. T. 1. L'Europe Centrale. Paris, Librairie Delagrave, 1936.

ANCEL, J.: Manuel Historique de la Question d'Orient (1792-1923). Paris, Librairie Delagrave, 1923.

ANCEL, J.: Peuples et nations des Balkans. Paris, Colin, 1930.

ANCEL, J.: Slawes et Germains. Paris, Armand Colin, 1940.

ANDERSON, M. S.: The Eastern Question: 1774-1923. New York, St. Martin's Press, 1966.

ARATò E.: Kelet-Európa a 19. sz. elso felében. Budapest, Akadémiai, 1971.

ARATò E.: Kelet-Európa története a 19. században. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974.

ARCHIMÉDESZ, Sz.: Ithaka partjai. Budapest, Eötvös, 1990.

ARDAY L. - HLAVIK Gy.: Adatok, tények a magyarországi nem­zetiségekrol. Budapest, Kossuth, 1988.

ARDAY L.: Térkép, csata után. Magyarország a brit külpoli­tikában (1918-1919). Budapest, Magveto, 1990.

ÁRVAY S. - JUHANI NAGY J.: Eltunt egy ország. Budapest, Szerzoi, 1990.

ASCHERSON, N.: The Struggle for Poland. London, M. Joseph, 1987.

AUER, V.-JUTTIKALA, E.: Finnlands Lebensraum. Berlin, A. Metzner Verl., 1941.

BAJZA, J.: Jugoszlávia. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1929.

BARANY Z. D. - VINTON, L.: Breakthrough to Democracy: Elec­tions in Poland and Hungary. "Studies in Comparative Commu­nism" 1990. 2. sz. pp. 191-212.

BARNETT, C. R. (et al.): Poland: Its People, Its Society, Its Culture. New York, Grove Press, 1958.

BARROS, J.: The Aland Islands Question. London, 1968.

BEAUVOIS, D. (eds.): Les confins de l'ancienne Pologne. Uk­raine-Lituanie-Biélorussie XVI-XX siécles. Presses Univ. de Lille, 1988.

BÉRARD, V.: La Turquie l'Hellénisme contemporain, la Macé­donie. Paris, Félix Alcan Ed., 1904.

BEREND T. I. - RÁNKI Gy.: Európa gazdasága a 19. században (1780-1914). Budapest, Gondolat, 1987.

BEREND T. I. - RÁNKI Gy.: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest, KJK, 1979.

BEREND T. I.: Válságos évtizedek. Budapest, Gondolat, 1982.

BIBò I.: Válogatott tanulmányok. T. 1-4. Budapest, Magveto, 1986.

BLAZEK, J. - KOSTELECKY, T.: Geografická analyza vysledku parlamentnich voleb v roce 1990. "Sbornik Ceskoslovenské Geograficki Spolecnosti" 1991. 1. sz. pp. 1-14.

BOHMANN, A.: Menschen und Grenzen. Köln, Verl. Wiss. und Politik, 1969.

BOJTÁR E.: Európa megrablása. Budapest, Szabad Tér, 1989.

BOJTÁR E.: Litván kalauz. Budapest, Akadémiai, 1990.

BRUNNER, G.: Nationalitätenprobleme und Minderheitenkonf­likte in Osteuropa. Gütersloh, Verl. Bertelsmann Stiftung, 1993.

BRUNNER, G.: Nemzetállamok és kisebbségek Európa keleti fe­lében. "Regio" 1992. 3. sz. pp. 3-36.

BUCHHOFER, E.: Die Bevölkerungsentwicklung in den polnisch verwalteten deutschen Ostgebieten von 1956-1965. Kiel, Selbstverlag des Geographischen Instituts der Universität Kiel, 1967.

BULEI, I. - SCURTU, I.: Parlamenti választások Romániában. "Limes" 1992. 3. sz. pp. 15-16.

CATRINA, W.: Die Rätoromanen zwischen Resignation und Auf­bruch. Zürich, Orell Füssli Verlag, 1983.

CEREPNIN, L. V. (otv. red.): Istorija Moldavskoj SSR. Kisi­nyov, Izd. Karta Moldavinska, 1965.

CHRIST, A.: The tragic peninsula. St. Louis (Mo.), Blackwell Wielandy Co., 1938.

CHURCHILL, W. S.: A második világháború. T. 1-2. Budapest, Európa, 1989.

CIEPELEWSKI, J. - KOSTROWICKA, I. - LANDAU, Z. - TOMASZEWS­KI, J.: A világ gazdaságtörténete a XIX. és a XX. században. Budapest, Kossuth, 1974.

CSOKNYAI P.: Die sprachliche Entwicklung der burgenländi­schen Bevölkerung zwischen 1900 und 1970. "Integratio" 1979. 1. sz. pp. 241-245.

CZIRBUSZ G.: Albánia és az albán kérdés. Budapest, "A Cél", 1915.

DAKIN, D.: The Unification of Greece, 1770-1923. New York, St. Martin's Press, 1972.

DAVIES, N.: God's Playground. A History of Poland. Vol. I-II. Clarendon Press Oxford, 1981.

DAY, A. J. (ed.): Border and territorial disputes. London, Longman, 1982.

DE GAULLE, Ch.: Háborús emlékiratok. Budapest, Gondolat, 1973.

DEÁK, E. (Hrsg.): Die Volksgruppen in Österreich. Wien, ÖH-Offset, 1979.

DELLAGRAMMATIKOSZ, J.: A fasizmus uralma és bukása Görög­országban. Budapest, Kossuth, 1977.

DENIS, E.: La Question d'Autriche, les Slovaque. Paris, De­lagrave, 1917.

DIòSZEGI I.: Klasszikus diplomácia - modern hatalmi politi­ka. Budapest, Gondolat, 1967.

DIWALD, H.: Geschichte der Deutschen. Frankfurt a. M., Pro­pyläen, 1978.

DOLMÁNYOS I.: Finnország története. Budapest, Gondolat, 1972.

EAST CARELIA. A Survey ot the Country and its Population and A Review of the Carelian Question. Helsinki, Academic Care­lia-League, 1934.

ELEKES D. (szerk.): A mai Magyarország. A II. világháború és a párizsi békeszerzodés következményei. Budapest, Hungária Lloyd, 1946.

ENLOE, C. H.: Ethnic Conflict and Political Development. Boston, Little, Brown and Co., 1973.

ERCAN, Y.: The nineteenth century Balkanic church. Ankara, Safak Matbaasi, 1987.

FABRY, P. W.: Der Hitler-Stalin-Pakt. Darmstadt, Fundus Verlag, 1962.

FARKAS M.: A császári sas lehull. Budapest, Kossuth, 1982.

FEJTº F.: A népi demokráciák története. Budapest-Párizs, Magveto-Magyar Füzetek, 1991.

FISCHER F.: A megosztott világ. Budapest, IKVA, 1992.

FLESZAR, M.: A világ gazdaságföldrajza. Budapest, Kossuth, 1974.

FUETER, E.: 1815-1920. Egy mozgalmas évszázad története. Budapest, Dante, 1935.

GABANYI, A. U.: Die Wahlen in Rumänien. "Südosteuropa" 1990. 7. sz. pp. 405-428.

GALÁNTAI J.: Az elso világháború. Budapest, Gondolat, 1988.

GALÁNTAI J.: Trianon és a kisebbségvédelem. Budapest, Mae­cenas, 1989.

GARBER, L. - BJORNLUND, E. C. (szerk.): A demokrácia új ha­tárvidékei. Választások Közép-Kelet-Európában 1990. Buda­pest, National Democratic Institute for International Af­fairs, 1994.

GATI Ch.: Füstbe ment tömb. Budapest, Századvég-Atlanti, 1991.

GECSE G.: Bizánctól Bizáncig. Epizódok az orosz pánszláviz­mus történetébol. Budapest, Interetnica, 1993.

GERGELY A. - SZÁSZ Z.: Kiegyezés után. Budapest, Gondolat, 1978.

GERº A. (öáll.): Sorsdöntések. Budapest, Göncöl Kiadó, 1990.

GERº A.: Elsöpro kisebbség. Népképviselet a Monarchia Ma­gyarországán. Budapest, Gondolat, 1988.

GIBOWSKI, R.: Wahl der DDR - Volkskammer vom 18. März 1990. "Zeitschrift für Parlamentsfragen" 1990. 1. sz. pp. 1-11.

GIEWERT, W.: Der Ostseeraum. Leipzig, Teubner, 1938.

GJUZELEV, B.: Bulgarien zwischen den Parlaments- und Präsi­denten wahlen. "Südosteuropa" 1992. 10. sz. pp. 613-632.

GLATZ F. (öáll.): Magyarok a Kárpát-medencében. Budapest, Pallas, 1988.

GNOTHUSEN, K-D. (Hrsg.): Griechenland. Göttingen, Südost­europa-Handbuch Bd. III. 1980.

GONDA I. - NIEDERHAUSER E.: A Habsburgok. Budapest, Gondo­lat, 1977.

GRABOWSKI, M. - KRZEMINSKY, I. - SPIEWAK, P.: Po trzecich wyborach. "Przeglad Politiczny" 1992. 1-2. sz. pp. 12-20.

GRANO, J. G.: Die geographischen Gebiete Finnlands. Helsin­ki, Publicationes Instituti Geographici Universitatis Abo­ensis Nr. 6. 1931.

GROTHUSEN, K-D. (hrsg.): Rumänien. Göttingen, Vandenhoek-Ruprecht, 1977.

GROTHUSEN, K-D. (hrsg.): Türkey. Göttingen, Vandenhoek-Rup­recht, 1985.

HADZISZ, D.: A görög diktatúra. Budapest, Európa, 1972.

HAJDU T. - TILKOVSZKY L. (szerk.): Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Budapest, AK, 1976.

HAJDU-MOHAROS J.: Történeti-gazdasági területegységek Európa országaiban. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990.

HAJNAL I.: Az újkor története. Budapest, AK, 1988.

HAMILTON, F. E. A.: Poland's western and northern territo­ries. London, Oxford U.P., 1975.

HANÁK P. (foszerk.): Magyarország története 1890-1918. T. 1-2. Budapest, Akadémiai, 1978.

HAUSHOFER, K.: Grenzen. In ihrer geographischen und politi­schen Bedeutung. Berlin, Kurt Vowinckel, 1927.

HEGYI K. - ZIMÁNYI V.: Az oszmán birodalom Európában. Buda­pest, Corvina, 1986.

HETTNER A.: Anglia világuralma és a háború. Budapest, MTA, 1918.

HILFERDING, A.: A szerbek és a bolgárok története. Nagy­becskerek, 1890.

HISTòRIA 1979-1993.

HOBSBAWM, E. J.: A forradalmak kora (1789-1848). Budapest, Kossuth, 1988.

HOBSBAWM, E. J.: A toke kora (1848-1875). Budapest, Kossuth, 1978.

HOBSBAWM: Nacionalizmus és etnicitás. "Hiány" 1992. szept. pp. 34-37.

HOPPE, H-J.: Albaniens neue Führung. "Südosteuropa" 1992. 6. sz. pp. 345-364.

HORY, L.-BROSZAT, M.: Der Kroatischen Ustacha-Staat 1941-1945. Stuttgart, 1965.

HÖPKEN, W.: Dia Wahlen in Bulgarien - ein Pyrrhus-Sieg für die Kommunisten? "Südosteuropa" 1990. 7. sz. pp. 429-45.

HRISZTOFORIDOSZ, G.: A Trákiáért és Makedóniáért folytatott harc. Komotini, Ekdoszi tu Szillogu Imvrion-Konsztantinupo­liton Tenedion-Anatolikothrakon Thrakisz (Dikeoma), 1992.

HUNYA G. - RÉTI T. - R. SÜLE A. - TòTH L.: Románia 1944-1990. Budapest, Atlantisz/Medvetánc, 1990.

INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON POLITICAL SCIENCES. Ciprus-Nico­sia, 1976.

INCZE K., Szárazajtai: Háborúk a nagy háború után. T. 1-2. Budapest, Franklin, 1939.

IRINYI K.: Mitteleuropa-tervek és az osztrák-magyar politi­kai közgondolkodás. Budapest, Akadémiai, 1973.

JääSKELäINEN, M.: Die ostkarelische Frage. Helsinki, 1965.

JÁSZI O.: A Habsburg-monarchia felbomlása. Budapest, Gondo­lat, 1982.

JÁSZI O.: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Budapest, Gondolat, 1986.

JÁVORSZKY B.: Észak-Európa kisebbségei. Budapest, Magveto, 1991.

JELAVICH, B.: History of the Balkans. Vol. 1. Eighteenth and Nineteenth Centuries. Cambridge Univ. Press, 1983.

JELAVICH, B.: History of the Balkans. Vol. 2. Twientieth Century. Cambridge Univ. Press, 1983.

JELAVICH, C. and B.: The Establishment of the Balkan Natio­nal States, 1804-1920. University of Washington Press, 1977.

JERZEWSKI, L.: Katyn, 1940. Szekszárd, Babits, 1990.

JEWSBURY, G. F.: The Russian Annexation of Bessarabia: 1774-1828. New York, Columbia U.P., 1976.

JUGOSZLÁVIA OLASZORSZÁGI HATÁRA 1947-ben. "Politika" 1947. szept. 18.

JUHÁSZ V.: Nyersanyagháború. Budapest, Dante, é. n.

JUTTIKALA, E.: Geschichte Finnlands. Stuttgart, A. Kröner Verl., 1964.

KABUSZAN, V. M.: Narodonaselenie Besszarabskoj oblasti i levobereznih rajonov Pridnestrov'ja (konec 18-pervaja polo­vina 19. v.). Kisinyov, Stiinca, 1974.

KÁLDOR Gy.: A mai Lengyelország. Budapest, Cserépfalvi, 1948.

KÁLLAY B.: A szerbek története 1780-1815. Budapest, MTA, 1877.

KÁLLAY Béni: A szerb felkelés története 1807-1810. Budapest, MTA, 1909.

KANN, R. A.-DAVID, Z. V.: The Peoples of the Eastern Habs­burg Lands, 1526-1918. Seattle-London, Univ. of Washington Press, 1984.

KAPRONCZAY K.: Szüntelen harc. A Baltikum rövid története. Budapest, Ismeretterjeszto Társulat, 1991.

KASLAS, N. J.: The Baltic nations. Pittston (Pa.), Eurame­rica Press, 1976.

KATUS L. (szerk.): Magyarország története 1848-1890. Buda­pest, AK, 1979.

KELET-EURòPAI [A] VÁLTOZÁSOKRòL. "Külpolitika" 1990. 2. sz.

KELL-E NEKÜNK KÖZÉP-EURòPA? "Századvég" különszám, é. n.

KENNEDY, P.: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, AK, 1992.

KEREKES L. Ausztria hatvan éve (1918-1978). Budapest, Gon­dolat, 1984.

KEREKESHÁZY J.: Az igazi Kemál. Egy köztársaság születése. Budapest, Pantheon, 1943.

KIS A.: Olaszország története 1748-1968. Budapest, AK, 1975.

KISEBBSÉGI [A] KÉRDÉS KÖZÉP-RUTòPÁBAN TEGNAP ÉS MA. "Histó­ria" plusz, 1992. II. sz.

KLEMENCIC, M.: Izbori u Hrvatskoj 1990 - elektoralno-geog­rafska analiza odabranih primjera. "Geografska Glasnik" Vol. 53. (1991) pp. 95-108.

KOCHAN, L. (ed. by): The Jews in Soviet Russia since 1917. Oxford Univ. Press, 1978.

KOCSIS K.: A Kárpát-Balkán régió változó etnikai-vallási arculata. "Földrajzi Közlemények" 1991. 3-4. sz. pp. 165-189.

KOCSIS K.: Elcsatoltak. Magyarok a szomszéd államokban. Bu­dapest, TIT, 1990.

KOCSIS K.: Jugoszlávia. Egy felrobbantott mozaik esete. Bu­dapest, Teleki László Alapítvány, 1993.

KOGELFRANZ, S.: Jalta öröksége. Budapest, AB Független Ki­adó, 1990.

KOLARZ, W.: Russia and her colonies. London, G. Philip and Son Ltd., 1952.

KOSTANICK, H. L. (ed. by): Population and Migration Trends in Eastern Europe. Boulder, Co., Westview Press, 1977.

KOSZEV, D. - HRISZTOV, H. - ANGELOV, D.: Bulgária története. Budapest, Gondolat, 1971.

KÖPECZI B. (foszerk.): Erdély rövid története. Budapest, Akadémiai, 1989.

LASSù I.: A Lengyel Királyság és a Krakaui Szabad Státus statistikai, geographiai és históriai le irássok. Pest, Fuskúti Landerer Lajos, 1828.

LÁZÁR Gy.: A török birodalom története. Nagybecskerek, 1890.

LE DROIT DE LA CARÉLIE, publié par le Gouvernement Central de la Carélie. Helsinki, 1922.

LEEPER, R.: When Greek meets Greek. London, Chatto and Win­dus, 1950.

LEIMBACH, W.: Die Sowietunion. Stuttgart, Frankh'sche Ver­lagshandlung, 1950.

LENGYEL I.: A breszt-litovszki béketárgyalások. Budapest, Kossuth, 1975.

LESLIE, R. F. (ED.): HISTORY OF POLAND SINCE 1863. Cambridge Univ. Press, 1980.

LEVIN, A.: The Second Duma. New Haven, Yale U.P., 1940.

LEVIN, A.: The Third Duma, Election and Profil. Hamden (Conn.), The Shoe String Press, 1973.

LIESS, O. R.: Albanien zwischen Ost und West. Hannover, Niedersächsischen Landeszentrale für Politische Bildung, 1968.

LIPCSEY I.: 35 éve alakult az erdélyi MAT (1952-1968). "Kritika" 1987. 9. sz. pp. 6-9.

LORIMER, F.: The Population of the Soviet Union: History and Prospects. Geneva, League of Nations, 1946.

MACH, R. von: The Bulgarian Exarchate: Its History and the Extent of its Authority in Turkey. London-Neuchatel, Fisher Unwin, 1907.

MAJSZKIJ, I. M.: Egy szovjet diplomata visszaemlékezései. Budapest, Gondolat-Kossuth, 1975.

MARTEL, R.: La Ruthénie Subcarpathique. Paris, Paul Hartman, 1935.

MARTI, R.: Die Sorben - Prüfstein und Experimentierfeld für Nationalitätenpolitik. "Europa Ethnica" 1992. 1. sz. pp. 22, 25.

MARTONNE, E. de: Europe Centrale. T. I-II. Paris, Libr. Ar­mand Collin, 1931.

MATUZ J.: Az Oszmán Birodalom története. Budapest, Akadé­miai, 1990.

MAZOUR, A. G.: Finland between East and West. New York, 1956.

MCCARTHY, J.: The Arab World, Turkey and the Balkan (1873-1914). Boston (Mass.), 1982.

MEAD, W. R.- JAATINEN, S.: The Aland Islands. London, 1975.

MEAD, W. R.: An historical geography of Scandinavia. London, Academic Pr., 1981.

MEINARDUS, R.: 1989: Wahljahr in Griechenland. "Südosteuro­pa" 1990. 1. sz. pp. 52-74.

MÉREI Gy. (foszerk.): Magyarország története 1790-1848. T. 1-2. Budapest, Akadémiai, 1980.

MÉREI Gy.: Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habs­burg-monarchia 1840-1918. Budapest, Kossuth, 1965.

MERÉNYI L.: A cattarói matrózlázadás. Budapest, Kossuth, 1984.

MILJUKOV, p. n. - SEIGNOBOS, C. EISENMANN, L.: Histoire de Russie. Vol. 1-3. Paris, E. Leroux, 1932-1936.

MILLER, I. Sz. - HRENOV, I. A. (pod red.): Istorija Pol'si. T. 1-3. Moszkva, AN SSSR, 1955.

MIZSEI K.: Lengyelország. Budapest, KJK, 1990.

MOISUC, V. - CALAFETEANU, I. (öáll.): A független és egysé­ges nemzeti államok kialakulása Közép- és Délkelet-Európában (1821-1923). Bukarest, Kriterion, 1984.

MOORE, W. E.: Economic Demography of Eastern and Southern Europe. Geneva, League of Nations, 1945.

MUCSI F. (szerk.): Magyarország története 1890-1918. T. 1-2. Budapest, Aakadémiai, 1978.

NAGY I. (szerk.): Finnország, 1940. Budapest, A Magyar-Finn Társaság Kiadványa, é. n. [1940].

NAGY I.: Európa kisebbségei. "Magyar Kisebbség" 1929. 8. sz. pp. 537-545, 9. sz. 575-588, 10. sz. 633-641, 11. sz. pp. 693-719.

NELSON, H. D. (ed.): Poland: a country study. Washington U.P., 1984.

NEW [THE] EUROPE. London, Eyre and Spottiswoode Ltd., 1917.

NIEDERHAUSER E.: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Euró­pában. Budapest, Akadémiai, 1977.

NIEDERHAUSER E.: Forrongó félsziget. A Balkán a XIX-XX. században. Budapest, Kossuth, 1972.

NIEDERHAUSER E.: Nemzetek születése Kelet-Európában. Buda­pest, Kossuth, 1976.

NILSSON, S. A.: De stora krigens tid. Om Sverige som mili­tärstat och bondesamhälle. Uppsala, Acta Univ. Upsaliensis, 1990.

NISTOR I. I.: Istoria Basarabiei. Cernauti, Institutul de Arte grafice si Editura "Glasul Bucovini", 1923.

NOVÁK J.: A görög szabadságharc és Ypsilanti (1820-1821). Budapest, 1912.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI [A] SZLÁV KORRIDOR TERVE AZ I. VILÁG­HÁBORù VÉGÉN. "Kapu" 1992. 1-2. sz. pp. 39-?.

OBERHUMMER, E.: Die Türken und das Osmanische Reich. Leip­zig-Berlin, Teubner Verlag, 1917.

OCHMANSKI, J.: Historia Litwy. Wroclaw, Ossolineum, 1982.

OROSZ [AZ] BIRODALOM BUKÁSA. "Századvég" 1990. 3-4. sz. pp. 14-86.

OSTSEERAUM [DER] IM BLICKFELD DER DEUTSCHEN GESCHICHTE. Köln-Wien, Böhlau Verlag, 1970.

PALOTÁS E.: A Balkán-kérdés az osztrák-magyar és az orosz diplomáciában a XIX. sz. végén. Budapest, Akadémiai, 1972.

PARKER, W. H.: An historical geography of Russia. London, Univ. of London Press, 1968.

PARMING, T. - JäRVESOO, E. (ed. by): A Core Study of a So­viet Republic. The Estonian SSR. Boulder, Co. 1978.

PAUL, G.: Rassen und Raumgeschichte des deutschen Volkes. München, Lalemann, 1935.

PAULOVITS, S.: Ragusa és környéke tájékoztatója. Budapest, Révai, 1909.

PAVELIC, A.: La Restauration économique des pays Danubiens. Les desarmement Belgrade et la Croatie. H. N., Édition de la correspondance Croate "Gric", é. n. [1932?].

PENTZOPOULOS, P.: The Balkan exchange of minorities and its impact upon Greece. Paris, Mouton and Co., 1962.

PETROVICH, M. B.: A History of Modern Serbia. New York-Lon­don, Harcourt Brace Jovanovich, 1967.

POLITISZ, J. D. - KESERÿ A.: Görögország. Budapest, Kossuth, 1967.

POLITISZ, J.: Az újkori Görögország története. Budapest, Gondolat, 1966.

POMOGÁTS B.: Erdélyi magyar városok. "Tiszatáj" 1993. jan. pp. 68-84.

POPOVICI, A.: Die Vereinigten Staaten von Gross-Österreich. Politische Studien zur Lösung der nationalen Fragen und Staatsrechtlichen Kriesen in Österreich-Ungarn. Leipzig, Elischer, 19062.

POPULATIA EVREESCA IN CIFRE. Memento statistic. Bucuresti, 1945.

POULTON, H.: The Balkans. Minorities and states in conflict. London, Minority Rights Group, 1991.

POUNDS, N. J. G.: An historical geography of Europe 1500-1840. Cambrgidge U.P., 1979.

POUNDS, N. J. G.: An historical geography of Europe 1800-1914. Cambridge U.P., 1985.

POUNDS, N. J. G.: Eastern Europe. London, Longman, 1969.

PRICKER, D. P.: Georges Clemenceau. Politikai életrajz. Bu­dapest, Gondolat, 1988.

PRZEWA-TETMAJER, K.: O Spisz, Orawe i Podhale. Kraków, Spójnia, 1919.

PUNTILA, L. A.: The political history of Finland, 1809-1966. London, Heinemann, 1975.

RADKEY, O. H.: Russia Goes to the Polls: The Election to the All-Russian Constituent Assembly, 1917. Ithaca-London, Cor­nell U.P., 1990.

RADKEY, O. H.: The Election to the Russian Constituent As­sembly of 1917. Cambridge, Harvard Univ. Press, 1950.

RAFFAY E.: A vajdaságoktól a birodalomig. Az újkori Románia története. Szeged, JATE, 1989.

RAFFAY E.: Trianon titkai. Budapest, Tornado Dannenija Kft., 1990.

RANKE, L.: Szerbia és Törökország a 19. században. Nagy-Becskerek, Pleitz, 1890.

RÁNKI Gy.: A második világháború története. Budapest, Gon­dolat, 1976.

RÁNKI Gy.: Gazdaság és külpolitika. Budapest, Magveto, 1981.

RAUCH, G. von: The Baltic states: the years of independence. London, C. Hurst, 1974.

REHÁK L.: Kisebbségtol a nemzetiségig. ùjvidék, Fórum, 1979.

REPOLUSK, P.: Geografska analiza volitev leta 1990. "Geog­raphica Slovenica" 23. sz. (1992) pp. 209-221.

REXHEUSER, R.: Dumawahlen und lokale Gesellschaft. Köln-Wi­en, Böhlau Verlag, 1980.

RHODE, G.: Nationalitätenprobleme in Ost- und Südosteuropa. Darmstadt, Wiss. Gesellschaft, 1990.

RING É. (szerk.): Helyünk Európában. T. 1-2. Budapest, Mag­veto, 1986.

ROBERTS, M.: Európa története 1789-1914. Budapest, AK, 1992.

ROBERTS, M.: Európa története 1900-1973. Budapest, AK, 1992.

ROMSICS I. (szerk.): Amerikai béketervek a háború utáni Ma­gyarországról. Gödöllo, Typovent, 1992.

RòNAI A.: Fejezetek a politikai földrajzból. Budapest, Püs­ki, é. n.

RòNAI A: Térképezett történelem. Budapest, Magveto, 1989.

RUPPIN, A.: Die Juden in Rumänien. Berlin, Bureau für Sta­tistik der Juden (Veröffentlichungen 5.), 1908.

SÁVOLY M.: Athéni menetelés. Olaszország háborúja Görög­ország ellen, 1940-41. Budapest, Kossuth, 1984.

SCHMEIDER, W. F. K.: A görög királyság története visszapil­lantással a korábbi történetre. Nagy-Becskerek, 1890.

SCSEMENKOV, K. A. (pod. red.): Istorija nacionalnogo sopro­tivlenija v Grecii. Moszkva, Progress, 1977.

SHAW, S. - SHAW, E. K.: History of the Ottoman Empire and modern Turkey. Vol. 2. The rise of modern Turkey 1808-1975. Cambridge-London, 1985.

SIRIANCU, M.: La question de Transilvanie. Paris, 1916.

SIVIGNON, M.: Le Thessalie. Lyon, 1975.

SLAWSKI, F.: Zarys dialektologii poludniowoslowianskiej. Warszawa, PWN, 1962.

SCHMIDT-NEKE, M.: Entstehung und Ausbau der Königsdiktatur in Albanien (1912-1939). München, R. Oldenbourg Verlag, 1987.

STICKNEY, E. P. (ed.): Southern Albania or Northern Epirus in European International Affairs, 1912-1923. Stanford (Cal.), Stanford Univ. Press, 1926.

STRAUSZ, A.: Az új Balkán-félsziget és a Török birodalom. Budapest, Kilián, 1913.

SUBACHKO, I. S.: Belorussia under Soviet Rule, 1917-1957. Kentucky, 1972.

SUGAR, P. F. (ed.): Ethnic Diversity and Conflict in Eastern Europe. Santa Barbara (Cal.)-Oxford (Eng.), 1980.

SUGAR, P. F.- LEDERER, I. J. (eds.): Nationalism on Eastern Europe. Seattle, Univ. of Washington Press, 1969.

SÜDLAND, R.: Die südslavische Frage und der Weltkrieg. Wien, Manz X., 1918.

SZABò A.: A délkelet-európai államok vámuniós, konföderációs és föderációs tervei (1944-1948). Egy. dokt. dissz., Szeged, JATE, 1988.

SZABò L.: A nagy temeto. Budapest, Kossuth, 1982.

SZABò L.: Doderdo, Isonzo, Tirol. Budapest, Kossuth, 1980.

SZABò L.: Piave, 1918. Budapest, Kossuth, 1986.

SZOLZSENYICIN, A.: A Gulag szigetcsoport 1918-1956. T. 1-2. Debrecen, ùj Ido Kft., 1989.

TAYLOR, A. H. E.: The Future of the Southern Slavs. London, 1917.

TAYLOR, A. H. P.: A második világháború képes krónikája. Budapest, Akadémiai, 1988.

TAYLOR, P. J.: Political geography. London, Longman, 1985.

THE JUBE 1990 ELECTIONS IN BULGARIA. Washington, National Democratic Institut for Intern. Affairs, 1990.

TOKODY Gy. - NIEDERHAUSER E.: Németország története. Buda­pest, Akadémiai, 1983.

TOMCSÁNYI J.: Lengyelország. Budapest, Studium, é. n. [1932?].

TOPOLSKI, J.: Lengyelország története. Budapest, Gondolat, 1989.

TURNOCK, D.: Eastern Europe: An Historical Geography 1815-1945. London, Routledge, 1989.

VAJDA M.: Orosz szocializmus Közép-Európában. Budapest, Századvég, 1989.

VAKAR, N. P.: Belorussia: The Making of a Nation. Cambridge (Mass.), 1956.

VASZILEV, V.: Isztorija na Balgarija. Kratak ocserk. Szófia, Balgarszka Akademija na Naukite, 1981.

VÉKONY G.: Dákok, rómaiak, románok. Budapest, Akadémiai, 1989.

VILÁGTÖRTÉNET KÉPEKBEN II. 1640-1970. Budapest, Gondolat, 1981.

WANDRUSZKA, A. - URBANITSCH, P. (Hrsg.): Die Habsburgermo­narchie 1848-1918. Bd. 1-4. Wien, Verlag der Öst. Akad. der. Wiss., 1973-1985.

WEBER, A.: Wahlsysteme und freie Wahlen in Osteuropa. "Jahrbuch für Ostrecht" 1990. 1. sz. pp. 331-372.

WERTHEIMER E.: Békekongresszusok és békeszerzodések. Buda­pest, Athenaeum, 1918.

WITTRAM, R.: Baltische Geschichte. Die Ostseelände Livland, Estland, Kurland 1180-1918. München, Oldenburg, 1954.

WITTRAM, R.: Drei Generationen. Deutschland-Livland-Russland 1830-1914. Göttingen, Vandenhoek and Ruprecht, 1949.

ZAKOSEK, N.: Izborna Geografija Hrvatskih izbora, 1990. "Geografski Glasnik" Vol. 53. (1991) pp. 217-233.

ZEMSZKOV, V. Ny.: A GULAG - tényekben, adatokban. Budapest, Magyar Ruszisztikai Intézet (Szovjet Füzetek IV.), 1991.

ZSEMBERY A.: Románia választási földrajza az 1992. szept. 27-i parlamenti választásokon. "Pro Minoritate" 1992. X-XI. sz. pp. 22-26.

ZSIDòKÉRDÉS KELET- ÉS KÖZÉP-EURòPÁBAN. Budapest, ELTE (Fej­lodés-tanulmányok, Regionális sorozat 3), 1985.

ZSIGMOND L.: Franciaország 1789-1968. Budapest, Kossuth, 1969.

ZSUKOV, G. K.: Emlékek, gondolatok. Budapest, Kossuth-Zri­nyi, 1970.