A gyűjtemény a Köztes-Európára települt birodalmak ellen kibontakozó nemzetállami törekvéseket vizsgálja az utóbbi negyed évezredben.

A történetírás (Nyugat-)Európa és Oroszország történetét bőven tárgyalja. "Határsávjukat" elhanyagolja. A heterogén régió behatárolása sem könnyű. Más kísérletekhez (Közép-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Kelet-Európa) hasonlóan politikai indíttatású definiálása érték­választást rejt: a független kisállami régiót mint Európa és Oroszország ütközozónájának ideáját.

Köztes-Európa (Europe-Between, Zwischen-Europa) mint a modernkori történelem mozgó "határsávja" alatt a Finnországtól Görögországig, Csehországtól Moldáviáig terjedő kisnemzeti régiót értjük, melyet etnikai sokszínűség, kevertség és töredezettség jellemez, továbbá rövid időszakoktól eltekintve az, hogy kisnemzeti államegyüttesét külső birodalmi központokból (Bécs, Berlin, Pétervár, Isztambul) irányítják, valamint a permanens protestálás e birodalmi irányítás ellen: a nemzetállami törekvés mint már-már e kisnemzetek mozgásformája.

Birodalmaink (Oroszország, Poroszország, Ausztria) a régió utolsó önálló államának (Lengyelország) megsemmisítésével stabilizálják érdekközösségüket. Ettől kezdve a történések fontos összetevője a nemzetállami törekvések (nacionalizmusok) küzdelme a nemzetekfölötti birodalmakkal. Az első világháború a birodalmiságtól a nemzetállamiság irányába rendezi át a régiót. A rövid függetlenség után a német, majd a szovjetorosz birodalom telepszik rá. Nemzetállamai az orosz birodalom 1989-es összeomlásával nyerik vissza függetlenségüket.

A kötet bemutatja Köztes-Európa 15 államalkotó nemzetét (A), majd a birodalmak "felállását" 1763-1815 között (B). Az 1815-1878 (C) és 1878-1914 (D) közötti nemzeti mozgalmak ábrázolása után az I. világháborúval (E) és az eredményeként konszolidálódó nemzetállamokkal (F) foglalkozik. Részletezi a modern birodalmak korát 1926-1945 (G) és 1945-1989 (H) között, majd bemutatja Köztes-Európa második nemzeti forradalmát (I). Végül a területi változásokra koncentrálva áttekintést ad a régió nemzetállamainak útjáról (J).

A gyűjtemény az etnikai viszonyok és politikai határok közötti összefüggések kimutatására, valamint a világtörténelem szokásos ábrázolása során a látószögből kieső, a régió és önismerete szempontjából fontos kérdések bemutatására törekszik (az Áland-szigetektől Krétáig, a lausitzi szorboktól Kárpátaljáig). Nem törekszik szisztematikus történetírásra, a szövegek valóban csak a térképek magyarázatai.

Terveink szerint a gyűjteményt három szöveges kötet egészíti ki a térképek alapjául szolgáló statisztikákkal, földrajzinév-szótárral és kronológiával.

Szeged, 1994. jún. 30

Pándi Lajos