EMA » térképek » Köztes-Európa »
103. Pomákok a Pomákföldön, 1946
 
   
A pomákok a török hódoltság idején négy nagy hullámban (1516 táján, 1666-1669 között, 1689 küszöbén, valamint a XVIII. sz. elején) erőszakkal mohamedán hitre térített bolgárok. Szórványaiktól eltekintve elsősorban a Rodope hegységben, emellett Nagy-Macedónia területén, valamint kisebb részben Észak-Bulgáriában (Lovecs, Pleven, Vracsa) élnek.

Számukat illetően a statisztikák igen ellentmondásosak. Összlétszámukat bolgár források 1866-ban 20,6 ezerre, 1878 táján félmillióra teszik, utóbbi szerint azonban közülük mintegy 100-300 ezren Nagy-Macedóniában élnek. A hivatalos bolgár statisztika viszont 1880-ban a két bolgár országban (Bolgár Fejedelemség, Kelet-Rumélia) összesen alig 3,0 ezer pomákot mutat ki. Hasonlóképpen az 1900-es népességstatisztika mindössze 19,1 ezer pomákot talál az egyesült Bulgáriában. Ugyanakkor becslések szerint a századfordulón létszámuk Bulgáriában eléri a 400 ezret, ami az ország lakosságnak több mint 9,0 %-a. Az 1934-es bolgár népszámlálás szerint (190. térkép) az országban 19,7 ezer pomák él. Az ugyancsak igen különböző mai becslések szerint számuk Bulgáriában 150 ezer (1,7 %) körül mozog. Görögországban az 1951-es népszámlálás szerint (269. térkép) 18,7 ezer pomák él, túlnyomó részük Nyugat-Trákiában (17,9 ezer) ahol a lakosság nem elhanyagolható kisebbségét (5,3 %) teszik ki. Ezen belül legnagyobb tömbjük a Pomákföldhöz számítható Xanthi körzetében található (16,8 ezer = 18,7 %).

A tulajdonképpeni Pomákföld mint a XIX-XX. században Bulgária és Törökország, majd Görögország között - bolgár részről a trákiai korridor ugródeszkájaként - vitatott terület (102, 189, 225, 263. térkép) a Rodope-hegység vidéke: a mai Bulgáriában az Arda felső folyásának medencéje (egészen a Meszta felső folyásáig), a mai Görögországban a Keleti-Rodope déli lejtői a Kizildali felső folyásától a Mesztáig, délen Komotini-Xanti magasságával bezáróan.

E terület bolgár részén a pomák nemzeti öntudatosodás híveinek az 1946-os hivatalos népszámlálásra támaszkodó számításai szerint 279,7 ezer pomák él, ami a lakosság 43,2 %-a. Eszerint az itt viszonylagos többségben lévő török etnikum aránya 44,9 %, míg a bolgár kisebbségé 13,9 %. Emellett a II. világháborúban annektált Nyugat-Trákiában az 1941-es bolgár népszámlálás szerint a 301,4 ezer lakos 32,0 %-a (96,4 ezer) pomák (48,7 %-a bolgár, 19,4 % görög).

E becslés szerint pomákok legnagyobb számban Dari Dere/Zlatograd (70 ezer = 93 %), Nevrokop (35 ezer = 64 %), Dövlen (30 ezer = 75 %), Egri Dere/Ardino (18 ezer = 33 %), Kosukavak-Krumovgrad (13 ezer = 31 %), Csorbadzsilar (12 ezer = 46 %) és Csakalköj (12 ezer = 50 %) városokban találhatók. A lakosság többségét adják bolgár Pomákföld 41 helysége közül a nagyobbakat tekintve a már említett Csakalköj, Dari Dere, Nevrokop, Dövlen mellett Emirler, Uzun Dere/Nedelino, Ak Pinar/Bel Iznor, Pasmakli/Szmolen, Palasz, Madan, Szmilen, Arda/Vabra, Usztovo, Ablamitsza, Trigrad városokban.


 

 
 
  <<| előző térkép

102. Bulgária területi gyarapodása, 1876-1913

>>| következő térkép

104. Görögország területi gyarapodása, 1821-1913

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék