EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
104. Grgorszg terleti gyarapodsa, 1821-1913
 
   
A drinpolyi bkben (1829) majd az 1830. febr. 3-i londoni jegyzőknyvben elismert Grg Kirlysg (49,2 ezer km2, 752,1 ezer lakos) helyzett tmenetinek, az alig tezres Athnt - szemben a vilghbor előtti Szmirna 243,9 ezres (58,9 %), Konstantinpoly 235,2 ezres (28,0 %) grg lakossgval - ideiglenes fővrosnak tekinti. A grglakta terletek "visszaszerzsnek" (enzisz) Joannisz Kolettisz miniszterelnk 1844 janurjban meghirdette Nagy Eszmje (Megali Idea) 1922-ig a grg klpolitika vezrfonala.

A krimi hbor sorn csak Pireusz angol-francia megszllsa tudja semlegessgre knyszerteni (tmogatja az 1854-es grg lzadsokat Tesszliban, Epiruszban, Macedniban). Első sikerknt a Jn-szigetek csatolst kimond 1863. nov. 14-i londoni szerződst Grgorszg 1864. mrc. 24-n rja al. Az 1878-as berlini kongresszussal megszerzi a sikertelenl megszllt Tesszlit (71. trkp). Ezzel terlete 63,6 ezer km2-re, lakossga 2.005,0 ezerre nő. A bolgr uni kapcsn Epirusz annektlstl csak nagyhatalmi blokd trti el. Krta annektlsa az első Balkn-hbort lezr londoni szerződssel valsul meg.

Az 1913-as bukaresti bkben Grgorszg megkapja Dl-Macednit Szalonikivel, Dl-Epiruszt Janinval, a Chalkidikt, Nyugat-Trkit Kavallval s az gei-szigeteket - az 1912-ben olasz kzre kerlt Dodekanszosz, valamint a vitatott, de trk kzen marad Imbrosz s Tenedosz kivtelvel. Terlete 121,8 ezer km2, lakossga 1913-ban 4.819,8 ezer.


104a) Grgk Kiszsiban, 1916

A XX. sz. elejn Kis-zsiban lő tbb mint egymilli grgt (19. s 20. trkp) a grg-trk hbor utni npessgcsere sorn jelentős rszben gei Macedniba teleptik (143. trkp).


104b) Krta

Az tmeneti (1824-40) egyiptomi uralomtl eltekintve 1715 ta trk fennhatsg alatt ll 8,3 ezer km2 terletű, 1881-ben 279,2 ezer (73,4 %-ban grg) lakos sziget Grgorszg fggetlensge ta szorgalmazza az ensziszt. Az 1866-os sikertelen felkels utn 1868-ban korltozott, az 1896-os msodik felkels nyomsra teljes autonmit kap (1898-ban elhagyjk a trk csapatok). A lriszai veresgvel vgződő 1897-es grg-trk hbor eredmnyeknt veszt el Grgorszg Tesszliban nhny stratgiai pontot 0,4 ezer km2 nagysgban (71. trkp). Sikertelen az 1905-s felkels is.

Miutn a krtai nemzetgyűls 1908. nov. 12-n deklarlja az enziszt, az első Balkn-hbor kirobbansakor Grgorszg a hadzenettel (1912. okt. 18.) egyidejűleg behvja a krtai kpviselőket a grg parlamentbe. Az 1913. mj. 30-i londoni egyezmny szentesti a sziget csatolst.


 

 
 
  <<| előző trkp

103. Pomkok a Pomkfldn, 1946

>>| kvetkező trkp

105. A Dodekanszosz, 1912-1947

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk