A világháború küszöbén Európa öt nagyhatalma közül Oroszország, Németország és Anglia emelkedik ki. Franciaországon és a Monarchián kívül más ország nem éri el a nagyhatalmiság küszöbét (bár Olaszország törekszik rá). A még mindig kiterjedt (5.937,3 ezer km2, 44.220,6 ezer fő) Oszmán Birodalom csak tárgya a nagyhatalmi manővereknek.
109a) Politikai rendszerek Európában, 1914
1 abszolút monarchia
2 alkotmányos monarchia
3 parlamentáris monarchia
4 köztársaság
A század közepén a kontinens nyugati felén alkotmányos berendezkedésű államok, keleti felén abszolút monarchiák vannak (alkotmányos előőrsök az Itáliai-félszigeten Piemont, a Balkánon Görögország). A háború küszöbére az alkotmányosság határa a cári birodalomig tolódik (1905-től Oroszország is elmozdul az alkotmányosság felé). A vízválasztó már a monarchián belüli parlamentarizmus, bár Franciaországgal és Portugáliával gyarapodva nem elhanyagolható országcsoportot alkotnak a köztársaságok. Az Orosz Birodalom és Európa nyugati fele között alkotmányos monarchiák vannak: Németország, a Monarchia, a függetlenné vált balkáni államok (Görögország, Románia, Bulgária, Szerbia, Montenegró, Albánia) és az Oszmán Birodalom.
109b) Szövetségi rendszerek a világháború küszöbén
1 három császár szövetsége, 1873
2 hármasszövetség, 1882
3 antant, 1907
Az 1871-1914 közötti időszak domináns hatalma, Németország és a Monarchia 1879-es (1918-ig fennálló) kettősszövetsége 1882-ben német-osztrák-olasz hármasszövetséggé bővül, amelyhez Románia is csatlakozik (a szövetség olasz oldalról 1915-ig, román részről 1916-ig áll fenn). Az Orosz Birodalom elszigetelődésének kivédését célzó orosz-francia szerződéssel (1894), a korlátlan világhatalmi ambíciók útjára lépő Németországgal szemben kötött francia-angol entente cordiale-al (1904), majd a nagy rivális Anglia és Oroszország kompromisszumával (1907) a német expanzió ellen egy táborba kerül Anglia, Franciaország és Oroszország.
Bosznia annektálása bizonyítja a német-osztrák szövetség stabilitását: az addig fékező szerepet játszó Németország szabad kezet ad a Monarchiának. A Balkán-háborúk egyértelművé teszik, hogy a délszláv nemzeti egység gátja a Monarchia. Első ízben sorakozik fel a polarizálódott kisnemzeti igények mögött a két kikristályosodott nagyhatalmi tömörülés: a központi hatalmak blokkja és az antant.
|
|
|
