Német részről az elképzeléseket Bethmann-Hollweg kancellár 1914. szept. 9-i belső memoranduma, publikált formában elsősorban Friedrich Naumann "Közép-Európa" (Mittel-Europa) c. 1915 októberben megjelenő könyve tartalmazza.
A menetközben jelentősen módosuló elképzelés gerincét Németország, a szövetséges Monarchia és a legyőzött Franciaország vámuniója adja. Beletartozik nyugaton az annektált Belgium (továbbá Hollandia, Dánia és Luxemburg), keleten Orosz-Lengyelország, kapcsolódhatnak a skandináv államok, illetve Olaszország. Szóba kerül a nyugati orosz területek (Baltikum, Belorusszia, Ukrajna), valamint a Balkán és Törökország részvétele. A német kontinentális hegemónián csak Anglia és Oroszország marad kívül.
A már 1895-ben rögzített etnikai perspektíva szerint a Nagynémet Szövetség (Németország, Ausztria, Svájc, Németalföld) 1895-ben 86,3 milliós (77,8 % német) népessége 1950-ig 137 millióra (89,1 % német) nő, a vele vámszövetségre lépő országcsoport (balti országok, Lengyelország, Rutén királyság, Románia, Nagyszerbia) 44,8 milliós lakossága (5,8 % német) 63 millióra (6,5 % német), a Nagynémet Vámszövetség lakossága összességében 131,1 millióról (53,2 % német) 200 millióra (63,1 % német).
A Mitteleuropa-tervért nem lelkesedő Monarchia erősödő német nyomásra 1916 őszén (miután német csapatok mentik meg az összeomlástól) beleegyezik a vámszövetségbe. A katonai igazgatás alá helyezett Belgium különbékére kényszerítése és megnyerése a vámszövetséghez nem sikerül.
A közvetlen annexiós célok közé tartozik a központi hatalmak részéről nyugaton Belgium és francia területek, keleten Lettország (valamint Özel és Dagö szigete), Litvánia, Orosz-Lengyelország, a Balkánon Dobrudzsa, Macedónia, Észak-Epirusz és Észak-Albánia. Az antant annexiós céljai között szerepel nyugaton a Rajna-vidék, a dán határnál Schleswig-Holstein, az észak-olaszországi Trentino, keleten Posen, Cseh-Szilézia, Galícia, a Balkánon Besszarábia, Bukovina, Erdély, a Bánát, a Szorosok környéke Konstantinápollyal, Kis-Ázsia, Vallona körzete, Bosznia, Dalmácia és Isztria megszerzése - részben önmaguk, részben a létrehozandó új államok (Lengyelország, délszláv állam) számára.
113a) A pángermán terv, 1917
Az antant - miután elutasítja II. Vilmos konkrétumok nélküli 1916. dec. 12-i békejavaslatát - Wilson amerikai elnök felhívására 1917. jan. 10-én közzéteszi békefeltételeit. Erre születik Luddendorf pángermán válasza: Németország nyugaton annektálja a nagyhatalmak által korábban kollektíven garantált Belgiumot (továbbá Luxemburgot és bizonyos holland területeket), keleten a balti orosz kormányzóságokat a Finn-öbölig (Grodno, Vilno, Kovno, Kurföld, Lívföld, Észtföld).
|
|
|
