Mindkét propagandatérkép "antant-forrás" megjelöléssel jelenik meg Magyarországon 1916-ban (Zsebatlasz 1916. Budapest, MFI, 1915).
122a) Az antant győzelme esetén
A nyugaton (a tágan vett Rajna-vidékkel valamint Luxemburggal) Franciaország és (egy Hamburg központú széles északnémet területtel) Anglia, keleten Oroszország javára megcsonkított Németország helyén négy önálló állam alakul: Bajorország, Vesztfália, Szászország, valamint az Orosz Birodalommal az Oderánál határos Poroszország. Oroszország az 1772-es lengyel állam összes területét integrálja, így Porosz-Lengyelországot és Galíciát is.
A feldarabolt Monarchia nagyobb részét alkotja a területeit a szűken vett Erdély kivételével megtartó Magyarország (egyedül Horvátországot veszti el). A nyugati tartományait (Vorarlberg, Tirol, Kraina, Osztrák Tengermellék az Isztriai-félszigettel) az így Bajorországgal határossá tett Olaszország javára elvesztő Ausztria Morvaországban kap kárpótlást (Csehország a Cseh-medencére korlátozódik).
Nagy-Szerbia a délszláv területek mellett integrálja Észak-Albániát is (a maradék Albániát Olaszország annektálja). A balkáni határok az említetteken túl változatlanok maradnak.
Finnország és a Baltikum orosz státusának megváltozásáról nincs szó. A nagyhatalmak közül Köztes-Európa átrendezésének nagy nyertese Oroszország (független lengyel állam helyreállítására nem kerül sor).
122b) A központi hatalmak győzelme esetén
Mindkét győztes nagyhatalom jelentős mértékben megnövekszik, kelet felé Oroszország, nyugaton Franciaország kárára, a Balkánon a nagyszerb tervek rovására.
Németország nyugaton Hollandia, Belgium és Luxemburg mellett megszerzi Észak-Franciaországnak a svájci határtól Párizs fölött a St. Malói-öbölig húzott vonaltól északra eső részét is. Keleten annektálja a Kongresszusi Lengyelország északi és nyugati határterületeit a Suwalki kormányzósággal, a Bialystoki körzetet, Nyugat-Belorussziát, Litvániát, Kurföldet és Rigát. A Baltikum lett és észt területei orosz kézen maradnak, Finnország státusváltozásáról nem esik szó.
Az Osztrák-Magyar Monarchia Olaszországtól visszaszerzi az 1866-ban elvesztett Velencét. Keleti határainál kezére kerül Orosz-Lengyelország nagyobb része Varsóval, valamint fehérorosz területek is Litvánia alatt. A Balkánon annektálja egész Szerbiát, Montenegrót és Albániát. A román, bolgár és görög határok változatlanok maradnak.
A Maghreb-vidéken Algéria német, Tunézia pedig osztrák-magyar gyarmat lesz.
|
|
|
