Woodrow Wilson a semleges Amerikai Egyesült Államok államfőjeként 1916. máj. 27-én ajánlja fel közvetítését és a jövendő béke garantálását a hadban álló feleknek.
A központi hatalmak december 12-én tesznek ajánlatot előzetes feltételek nélküli béketárgyalásra (ez az első hivatalos tárgyalási javaslat a háború kezdete óta). Ezt az antant 30-án elutasítja, majd 1917. jan. 12-én közli konkrét békefeltételeit: 1. Belgium, Szerbia és Montenegró kiürítése és kártalanítása; 2. a francia, orosz és román területek kiürítése és jóvátétel háborús káraikért; 3. a nemzeti elv érvényesítése a rendezés során; 4. Elzász-Lotaringia visszaadása Franciaországnak; 5. Lengyelország függetlensége; 6. Törökország európai hatalmának felszámolása; 7. az Osztrák-Magyar Monarchia olasz, szláv, román és csehszlovák népeinek felszabadítása az idegen uralom alól.
Ezután Wilson jan. 22-i szenátusi üzenetében a tengerek és a világkereskedelem szabadságát hangsúlyozva a status quo-hoz közel álló kompromisszumos békecélokat ("béke győzelem nélkül") körvonalaz: népszövetség létrehozása, a népek egyenlő fejlődésének biztosítása a Monarchiában és a Török Birodalomban, Lengyelország függetlensége.
A keleti front megszűnését jelentő breszti fegyverszünet és a tengerek szabadságát veszélyeztető korlátlan búvárhajóharc német meghirdetése miatt az Egyesült Államok 1917. ápr. 6-án hadat üzen a Monarchiának, majd Wilson elnök 1918. jan. 8-i kongresszusi üzenetében 14 pontban összegzi az USA hadicéljait/békefeltételeit.
A wilsoni pontok részint az államközi kapcsolatok általános liberális normáit rögzítik: a tengerhajózás szabadsága és a világkereskedelem egyenlősége, a gyarmattartók korlátozása, nyílt béketárgyalások, illetve diplomácia, fegyverzetkorlátozás, nemzetek szövetségének létrehozása a békerendezés garantálására. Másfelől Wilson a nemzetek önrendelkezésével összefüggő területi kérdésekkel foglalkozik: a központi hatalmaknak ki kell üríteniük az összes megszállt területet; a független Oroszországnak magának kell döntenie belső rendjéről; Franciaország visszakapja Elzász-Lotaringiát; Belgium visszanyeri függetlenségét; etnikai határokat kap Olaszország, Románia, Montenegró és Szerbia (utóbbi tengeri kijárattal); biztosítani kell a Monarchia népeinek önálló fejlődését; az Oszmán Birodalom török etnikai területe független állam lesz, nemzetiségeinek viszont biztosítani kell az önálló fejlődést; a Szorosokon biztosítani kell a szabad hajózást; az etnikai határoknak megfelelő független Lengyelországot kell létrehozni tengeri kijárattal. Az Egyesült Államokat nem kötik a titkos egyezmények és nincsenek annexiós szándékai, így a békefeltételtek nem vesznek tudomást az Olaszországnak és Romániának tett ígéretekről.
Az amerikai békefeltételek a politikai és hadihelyzet változásával 1918 őszére módosulnak, így az összeomló központi hatalmak már hiába kérnek azok alapján fegyverszünetet.
|
|
|
