EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
124. Npszavazsi s dntbrskodsi terletek az I. vilghbor utn
 
   
A tervezett npszavazst tbbhelytt (Eupen-Malmedy, rva-Szepes) feladjk, a bkeszerződs ellenre elfogadnak utlagos referendumot (Sopron), flhivatalos npszavazst menetkzben letiltanak (Ausztria), rendeznek nemhivatalos el nem ismert npszavazst (lengyel korridor, Memel-vidk), hoznak dntst a npszavazst kvetelő lakossg ellenben (Hultschin).

A hat elismert npszvetsgi referendumbl ngy rinti Nmetorszgot (a Saar-vidkit 15 vvel elhalasztjk), kettő Nmet-Ausztrit.

Miutn Dnia lemond Schleswig megszerzsről a Clemenceau javasolta trtnelmi hatrok kztt (az Eiderig s a nemzetkzi vezetnek tervezett Kieli-csatornig), a dli krzetben nincs npszavazs. A msik kettőből a 4,0 ezer km2-es 191,0 ezer lakos szaki (Apenrade) 1920. febr. 10-n 74,9 %-al Dnia, a dli (Flensburg) mrcius 14-n 80,2 %-al Nmetorszg mellett dnt.

Dlkelet-Poroszorszgban (1920. jl. 11.) a kt szavazsi krzet sszessgben 96,7 %-al Nmetorszg mellett dnt Lengyelorszggal szemben (125b. trkp). A "kasub korridor" viszont hiba dnt flhivatalos npszavazson (1919) 52,0 %-ban Nmetorszg mellett (125c. trkp).

Felső-Szilzia (1921. mrc. 20.) sszessgben 59,4 %-al Nmetorszg mellett dnt Lengyelorszg rovsra, s a hatrt a rszeredmnyek alapjn utlag jellik ki (125a. trkp).

Dl-Karintia 1919-es nemhivatalos előzetes npszavazsn Ausztria mellett dnt a dlszlvok megszllta dli (33,0 ezer kontra 0,6 ezer) s az osztrk fennhatsg szaki zna is (81,5 ezer kontra 0,8 ezer). A hivatalos referendumon a dli zna (1920. okt. 10.) 59,0 %-al dnt Ausztria mellett (129b. trkp), az szaki szavazs nlkl Ausztri marad.

Burgenlandot a trianoni bke Ausztrinak tli, az elfogadott utlagos soproni npszavazs (1921. dec. 14.) azonban 65,1 %-al Magyarorszg mellett dnt (169b. trkp).

Ausztriban az anschluss krdsben (129a. trkp) a bkektsek előtt rendezett flhivatalos referendumon a mindig is sajtos helyzetű Vorarlberg (melyet mr az 1805-s pozsonyi bke Bajororszghoz csatol) 1919. mj. 10-n 70,8 %-al Svjc mellett voksol. Miutn a bkerendezst veszlyeztető utlagos npszavazsokon Tirol (1921. pr. 24.) 98,8 %-al, Salzburg (1921. mj. 29.) 99,2 %-al Nmetorszg mellett dnt, a referendumokat az antant lelltja.

Memel vros 1919 prilisban 78,0 %-al Litvnival szemben Nmetorszg mellett dnt, az mgis lemondani knyszerl rla a Npszvetsg javra (125. s 157. trkp).

A vits krdseket tbb esetben nagyhatalmi dntssel rendezik. Ilyen 1920-ban Teschen (129c. trkp), illetve rva-Szepes (165. trkp) megosztsa Lengyelorszg s Csehszlovkia kztt, vagy az 1923-as salgtarjni dnts Csehszlovkia s Magyarorszg kztt (163c. trkp), stb.


 

 
 
  <<| előző trkp

123. A wilsoni rendezsi terv, 1918

>>| kvetkező trkp

125. A versailles-i nmet bkeszerzds, 1919

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk