A háborús összeomlás nyomán kikiáltott köztársaság alkotmányozó nemzetgyűlési választására 1919. jan. 19-én kerül sor. Németország egész háború előtti területén lebonyolítják ugyan, de már szó sem lehet lengyel (illetve általában kisebbségi) pártok indulásáról.
A választáson a 37.362,1 ezer jogosult (a lakosság 63,1 %-a) 81,7 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 124,5 ezer (0,4 %).
Győz 37,9 %-al és a 421-ből 163 parlamenti hellyel a Szociáldemokrata Párt (a keleti hadseregnek fenntartott két mandátummal együtt 165 a 423-ból). Csak Posenben (a Német Nemzeti Néppártnak), Lipcse körzetében és a déli Szász tartományban (a Független SZDP-nek), Badenben és Rajna tartományban (a Centrum Pártnak), valamint Dél- és Kelet-Bajorországban (az országos eredményben a Centrum Pártnál feltüntetett Bajor Néppártnak) kénytelen átengedni az elsőséget.
Második a Centrum Párt 19,0 %-al (91 mandátum). Harmadik a Haladó Néppárt utódaként a Német Demokrata Párt 18,6 %-al (75), negyedik a konzervatív pártok utódaként a Német Nemzeti Néppárt 10,3 %-al (44), ötödik az újonnan létrejött Független SZDP 7,6 %-al (22), hatodik a Nemzeti Liberális Párt utódaként a Német Néppárt 4,4 %-al (19).
126a) Parlamenti választás Németországban, 1920
Az 1920. jún. 6-i parlamenti választást három körzetben a népszavazások miatt elhalasztják: Kelet-Poroszországban és Schleswig-Holsteinben 1921. febr. 20-án, Felső-Sziléziában 1922. nov. 19-én rendezik meg (az első teljes választás a következő, 1924. máj. 4-i lesz).
A választáson a 35.949,8 ezer jogosult 79,2 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 267,3 ezer (0,9 %).
A győzelmet a szavazatok 21,6 %-ával szerzi meg a Szociáldemokrata Párt, s ezzel 102 helyhez jut a 459 fős parlamentben. A párt részint Alsó-Sziléziában és a hozzá kapcsolódó szászországi körzetekben, részint Közép-Németországban (Mecklenburg-Schwerin, Hannover, az északi Szász tartomány, Nassau, Hessen-Nassau) tudja megőrízni első helyét.
Második a Független SZDP 17,9 %-al (84 mandátum), amely 1919-es győztes helyei mellé megszerzi Nyugat-Brandenburgot Berlinnel, Szász-Weimart és Szász-Gotha-Coburgot.
Harmadik a Német Nemzeti Néppárt 15,1 %-al (71). Győz Pomerániában, Kelet-Brandenburgban és Württembergben.
Negyedik a Német Néppárt 13,9 %-al (65), amely Pfalzban, Oldenburgban és Nyugat-Hannoverben kerül első helyre.
A 13,6 %-al (64) ötödik Centrum Párt győz Vesztfáliában és Badenben. Hatodik a Német Demokrata Párt 8,3 %-al (39), amely egyetlen körzetben sem kerül első helyre. Hetedik az egész Bajorországban győztes Bajor Néppárt 4,4 %-al (21).
|
|
|
