A nemzeti tanácsok a Monarchiát 1918 végére felosztják. A békéket már Ausztriával (Saint Germain, 1919. szept. 10.) és Magyarországgal kötik (169. térkép). Az Osztrák Császárságból 79,6 ezer km2 (8.137,4 ezer fő) lengyel, 78,6 ezer km2 (10.026,5 ezer) csehszlovák, 28,4 ezer km2 (1.626,7 ezer) délszláv, 23,2 ezer km2 (1.589,5 ezer) olasz, 10,4 ezer km2 (795,2 ezer) román kézre kerül. A "maradék" Ausztria (83,8 ezer km2, 6.584,5 ezer) 97,4 %-ban német.
129a) Német-Ausztria, 1918-1919
1 országhatár, 1914
2 Német-Ausztria, 1918
3 Németország tervezett határa
4 Német-Ausztria Köztársaság
5 Szudéta tartomány
6 osztrák-cseh-lengyel kondominium
Az osztrák nemzetgyűlés november 12-én kikiáltja a Németországhoz csatlakozó - "Német Nyugat-Magyarországot" (5,8 ezer km2, 500 ezer fő) is követelő - Német-Ausztriát (91,7 ezer km2, 6.404,2 ezer fő). Az anschlusst német-osztrák titkos szerződés (1919. márc. 2.) erősíti meg. November 30-án Német-Csehország néven csatlakozik a Szudétavidék (26,6 ezer km2, 3.491,6 ezer fő). Tescheni Szilézia osztrák-cseh-lengyel kondominium. Az anschluss megtiltását a versailles-i és saint-germaini békében Ausztria akceptálja, Németország nem hajlandó törölni a weimari alkotmányból.
129b) A karintiai népszavazás, 1920
1 Karintia határa, 1914
2 népszavazás határa
3 A zóna
4 B zóna
5 országhatár, 1921
Az igényelt területen (3,4 ezer km2, 124,8 ezer lakos, 42,9 % szlovén) Saint-Germain kétzónás népszavazást ír elő. A szerb megszállású déli A zóna (2,8 ezer km2, 71,8 ezer fő, 68,2 % szlovén) 1920. okt. 10-én 59,0 %-al Ausztria mellett dönt (95,8 %-os részvétel). Az osztrák kézen maradt klagenfurti B zóna (0,6 ezer km2, 53,0 ezer fő, 92,5 % német) három hét múlva esedékes népszavazása így értelmét veszti.
129c) A tescheni kérdés, 1918-1920
1 országhatár, 1914
2 belső közigazgatási határ, 1914
3 az 1918. nov. 5-i szerződés határa
4 országhatár, 1920
Tescheni Sziléziában (54,8 % lengyel) a spa-i konferencia (1920. júl. 11.) a népszavazást elveti. A Nagykövetek Tanácsa (július 28.) a cseh okkupációt elismerve revideálja az 1918. nov. 5-i etnikai határt: egy keleti lengyel (145,0 ezer fő) és egy nyugati cseh részre (281,7 ezer fő) osztja.
|
|
|
