EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
130. Parlamenti vlaszts Ausztriban, 1919
 
   
A bkektst megelőző 1919. febr. 16-i első parlamenti vlaszts nem terjed ki a vitatott Karintira s Burgenlandra, a dlszlv kzen lvő Als-Stjerorszg egyrszre, valamint (kivve a Lienzi kerletet) Dl-Tirolra.

A vlasztson a 3.554,2 ezer jogosult 83,7 %-os rszvtele mellett az anschlusst szintn tmogat Szocildemokrata Prt győz 40,8 %-al (72 mandtum a 170-ből). Első Bcsben (54,3 %), az als-ausztriai Wienerneustadti krzetben (58,9 %), Felső-Stjerorszgban (54,6 %), Linzben (56,2 %) s Innsbruckban (35,5 %). A 35,9 %-al (69) msodik Keresztnyszocialista Prt a falusias krzetekben győz (Vorarlbergben 63,8 %-al). Harmadik a pngermn Nmet Nemzeti Prt 18,4 %-al (26). Egy-egy mandtumot szerez a cseh prt (Bcsben 8,5 %) s a zsid prt (Bcsben 2,0 %). A regionlis prtok kzl a Tiroli Npprt a szavazatok 66,0 %-val győz (szak-Tirol 63,4 %, Lienz 86,1 %), Innsbruckban hajszllal msodik (33,3 %) az SZDP mgtt. A Nmet Szabadsg s Rendprt Felső-Ausztriban (20,1 %), a Stjer Parasztprt Stjerorszgban (12,7 %) harmadik.


130a) A tiroli krds, 1918-1919

1 tartomnyhatr

2 osztrk-olasz hatr, 1919

3 osztrk igny

4 nmet etnikum

5 olasz etnikum

6 ladin etnikum

7 XIX. szzadi olasz immigrci

A 26,7 ezer km2 terletű Tirol (1910) 916,4 ezer lakosnak 57,3 %-a (525,2 ezer) nmet, 42,1 %-a (385,8 ezer) olasz s ladin (38,5 ezer). Mg a Brennertől szakra fekvő szak-Tirol (Innsbruck) 98,8 %-ban nmet, Dl-Tirol/Trentino/Felső-Adige (Bozen, Trento) lakossgnak 62,1 %-a (383,4 ezer) olasz s ladin, 37,2 %-a (229,3 ezer) nmet.

Az 1915. pr. 26-i londoni titkos szerződs (116. trkp) Olaszorszgnak itli egsz Dl-Tirolt a Brennerig. Az osztrk kormny hbor utni javaslata szerint Ausztri marad a (82,3 %-ban nmet) bozeni Nmet Dl-Tirol, Olaszorszghoz kerl a (96,0 %-ban olasz) trienti Olasz Dl-Tirol.

A tiroliak 1919. mj. 3-n megprblva ksz tnyek el lltani a bkekonferencit kikiltjk a Bcstől "fggetlen" rvidletű Tirol Szabad llamot. Az osztrk kormny jabb javaslata szerint a demilitarizlt Tirol s Vorarlberg - ahol ezt a mjus 10-i referendum megerősti (124. trkp) - a "svjci semlegessg fennhatsga al" kerlne.

A bkekonferencia (hrom apr mdoststl eltekintve) nem enged: a saint-germaini bkvel Olaszorszghoz kerl Nmet Dl-Tirol is. Olaszorszgot ktelezik a Venezia Tridentina nven olasz tartomnny szervezett Dl-Tirolban (7,4 ezer km2) lő nmet kisebbsg (1981: 279,5 ezer = 64,9 %) jogainak biztostsra, amit az 1946-os, 1972-es, majd 1988-as autonmiarendelkezsek teljestenek ki.


 

 
 
  <<| előző trkp

129. Az Osztrk-Magyar Monarchia felosztsa, 1918-1920

>>| kvetkező trkp

131. Az 1917-es forradalom az eurpai Oroszorszgban

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk