EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » A kztes-eurpai tkzzna kialakulsa (1914-1926)
133. Bolsevik szavazatarny az alkotmnyoz gylsi vlasztson, 1917
 
   
A bolsevik prt a vlasztson (132. trkp) elrt 23,8 %-al (10.536,8 ezer szavazat) s a 707 helyből 168-al az orszg msodik legnagyobb prtja. Ez ms orszgok ksőbbi vlasztsaival sszevetve igen j kommunista eredmny (134, 270, 310. trkp). A prt jl szerepel a kzponti iparvidken (44,0 %), a nyugati (43,3 %) s szaki kormnyzsgokban (39,6 %), a katonai krzetekben (38,3 %), gyengn Ukrajnban (9,9 %) s a volgai feketefldeken (16,5 %).

Csak az eurpai Oroszorszgban győz, a 18 krzet kzl tzben (Livfld, Minszk, Tver, Moszkvai kormnyzsg, Vlagyimir, Szmolenszk, Vityebszk, szaki front, nyugati front, balti flotta) abszolt tbbsggel. Nyolc relatv tbbsgű győzelme kzl Ptervr, Moszkva, a Ptervri, Tulai, Kalugai, Terek-dagesztni s sztfldi kormnyzsg mellett legnehezebben Orenburgban győz (24,1 % a specilis rdekcsoportok 21,3 s az eszerek 16,3 %-val szemben.

pphogy msodik a prt az eszerek mgtt 41,9 %-al Novgorod (eszer 45,4 %), 38,4 %-al Jaroslavl (eszer 43,1 %), 40,8 %-al Kosztroma (eszer 45,0 %) kormnyzsgban, valamint 36,9 %-al a kaukzusi fronton (eszer 38,9 %). Elsprő eszer győzelem mellett jcskn lemaradva msodik a kzponti feketefldi krzetekben (Orel, Kurszk, Voronyezs, Tambov, Penza) s a Volga-vidken (Nyizsnyij Novgorod, Szimbirszk, Kazany, Szamara, Szaratov, Asztrahany).

Győz a fehroroszorszgi Minszkben 63,1 %-al (eszer 19,8 %), Szmolenszkben 54,9 %-al (eszer 38,0 %) s Vityebszkben 51,2 %-al (eszer 26,8 %), mg Mogiljovban msodik (22,2 %) a 39,6 %-al győztes eszerek mgtt. Ukrajnban a klnfle ukrn prtok elsprő győzelme mellett Kijev kormnyzsgban 4,0 %-ot, Volhniban 4,4 %-ot, Podliban 3,3 %-ot, Herszonban 13,2 %-ot r el. Besszarbiban 33,6 %-os eszer győzelem mellett 10,1 %-ot, Tauridban (a Krimmel) 52,2 %-os eszer győzelem mellett 5,5 %-ot kap.

Ptervrott 44,5 %-al győz (kadet 26,2 %, eszer 16,2 %), Moszkvban 47,9 % (kadet 34,5 %, eszer 8,1 %).

A hadseregkrzetek kzl 66,9 %-al győz a nyugati, 56,1 %-al az szaki fronton, 57,7 %-al a balti flottnl (eszer 27,0 %). Az eszerek mgtt msodik a kaukzusi front mellett a dlnyugatin (29,0 %) s a fekete-tengeri flottnl (20,5 %), az eszerek s az ukrnok mgtt harmadik a romniai fronton (15,4 %).

sztfldn (az egyetlen teljes egszben orosz kzen lvő baltikumi kormnyzsgban) a 299,8 ezer szavazatbl 40,0 %-al győz a klnfle sztaprzott helyi nacionalista erők előtt (msodik helyre az szt demokratk kerlnek 22,7 %-al, harmadik az szt trudovik prt 21,6 %-al, negyedik az szt eszer prt 5,9 %-al, tdik az szt agrrszvetsg 5,7 %-al, hatodik az szt szocildemokrata prt 3,1 %-al, hetedik az eszer prt 1,1 %-al). Lvfld rszleges vlasztsn legnagyobb győzelmt aratja 71,9 %-al (egyb nacionalista prtok 23,0 %, mensevikek 5,2 %).


 

 
 
  <<| előző trkp

132. Alkotmnyoz gylsi vlaszts az eurpai Oroszorszgban, 1917

>>| kvetkező trkp

134. Kommunista vlasztsi eredmnyek Kztes-Eurpban az I. vilghbor utn

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk