Az európai Oroszország 806,8 ezer km2-t veszít (Orosz-Lengyelország, Finnország, Észtföld, Lívföld, Kurföld, Kovno, Grodno, Besszarábia, Vilno, Volhínia, részben Vityebszk, Minszk, Pszkov, Szentpátervár, Arhangelszk), melyen öt független állam alakul (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia). Besszarábiát Románia annektálja. A hat jogalanyból álló Szovjetuniót 1922. dec. 31-án kiáltják ki.
140a) A Karéliai szovjetköztársaság, 1923
1 Szovjetunió határa
2 Karéliai Munkakommuna, 1920
3 Karéliai Autonóm Szovjetköztársaság, 1923
A Karéliai Munkakommunából (1920. jún. 8.) az 1920-22-es "karéliai felszabadító háború" (152a. térkép) kudarca után 1923. júl. 25-én alakul az oroszországi Karéliai Autonóm Szovjetköztársaság (143,3 ezer km2). A betelepítéssel (141a. térkép) 1926-32 között 268,3-röl 339,5 ezerre növekvő lakosságában a finnek aránya 41,7-röl 37,7 %-ra csökken (5. térkép).
140b) Belorusszia, 1919-1926
1 új országhatárok
2 Belorusszia, 1921
3 Belorusz Szovjetköztársaság, 1926
A breszti béke után a Rada 1918. márc. 27-én a németek által okkupált területen kikiáltja Belorusz Nyugati Köztársaságot (keleten munkakommuna alakul). A német összeomlás után restaurálják a szovjethatalmat, de 1919 nyár végére a lengyelek elfoglalják egész Belorussziát. A rigai békével lengyel kézen marad a Breszti, Baranovicsi, Grodnói, Pinszki és Molodecsnajai kerület. Szovjet-Belorusszia területe (1926) 126,8 ezer km2, lakossága 4.983,9 ezer (316. térkép).
140c) A Moldáviai szovjetköztársaság, 1924
1 új országhatár
2 Oroszország határa, 1914
3 demarkációs vonal, 1920-1934
4 Moldáviai Autonóm Szovjetköztársaság, 1924
A kisinyovi Néptanács 1918. jan. 24-én kikiáltja a Moldáviai Köztársaságot. A román okkupáció (1918. ápr. 9.) és annexió (dec. 20.) után az antant 1919. márc. 5-én Romániának ítéli. Az annexiót elutasító szovjet kormány 1924. okt. 12-én a Dnyeszteren túl (Balta) létrehozza a 8,3 ezer km2-es (572,2 ezer fő) ukrajnai Moldáviai autonóm szovjetköztársaságot (183. térkép).
|
|
|
