Az I. világháborút követő migráció döntően a nagy birodalmak helyzetében bekövetkezett változásokhoz kapcsolódik: az Orosz Birodalom 1917-1922 közötti változásaihoz, az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásához, Németország határainak megváltozásához, a Török Birodalom széthullásához (benne a görög-török háborúhoz és vele összefüggésben az örmény népirtáshoz).
A migráció összességében 6.150 ezer, zömmel Köztes-Európában élő lakost érint.
A cári Oroszországból mintegy 2,3 millió fő emigrál: a bolsevik forradalommal és a polgárháborúval összefüggésben kb. 650 ezer (elsősorban nagyorosz); összesen közel 1,3 millió lengyel költözik át Ukrajnából és Oroszországból Lengyelországba, s mellettük áttelepül Belorussziából mintegy 100 ezer fehérorosz is; a függetlenné vált balti államokba összesen mintegy 200 ezer, a balti etnikumokhoz tartozó személy költözik át.
A Monarchia széthullása nyomán összesen kb. 400 ezer magyar költözik át az utódállamokból Csonka-Magyarországra (Romániából 200, Csehszlovákiából 120, a délszláv államból 80 ezren).
Németország keleti határainak megváltozása kapcsán Sziléziából mintegy 300 ezer lengyel költözik át Lengyelországba. Az új német határok mögé költözik ugyanakkor összesen kb. 620 ezer német: mintegy 480 ezer Lengyelországból (Posenből 350, Kelet-Felső-Sziléziából 90 ezer, Pomeréliából 40 ezer), 120 ezer Elzász-Lotaringiából, 20 ezer az elvesztett gyarmatokról. Az új német határoktól keletre marad mintegy 8,6 millió német.
Döntően a görög-török háború kapcsán 560 ezer török költözik Törökország új határai mögé (350 ezer Görögországból, 110 ezer Bulgáriából, 80 ezer Romániából, 20 ezer Szerb-Macedóniából). Ugyanakkor 1.410 ezer görög költözik át Görögországba (143. térkép): 1.300 ezer Kis-Ázsiából és Anatóliából, 60 ezer Oroszországból és 50 ezer Bulgáriából. A kapcsolódó balkáni migrációk során kb. 200 ezer bolgár költözik Bulgáriába (120 ezer Görögországból, 50 ezer Román-Dobrudzsából, 30 ezer Szerb-Macedóniából). Az örmény népirtás elől összesen mintegy 350 ezer örmény menekül Európába.
144a) Az orosz exodus
Az 1917-23-as évek között összesen egy milliónál többen emigrálnak Oroszországból. Az 1930-as hivatalos állapot szerint a fehéremigráció európai központjai Franciaország (380 ezer) és Németország (100 ezer). A határállamokban összesen 314 ezer emigráns él (Lengyelország 100, Románia 70, Jugoszlávia 30, Bulgária 25, Csehszlovákia 20 ezer), a háború előtt a birodalomhoz tartozó balti területeken (Finnországgal) 68 ezer. Az Európán kívüli orosz fehéremigráció központja az Egyesült Államok és Kína (100-100 ezer).
|
|
|
