EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
145. Európa politikai térképe az I. világháború után
 
   
A világháború 1914-hez képest (109. térkép) alapjaiban forgatja fel Európa határait, államrendszereit, társadalmi és kulturális életét, értékrendjét. A változások centrumában álló Köztes-Európában az orosz-porosz/német-osztrák birodalom sokszor megújított "szentszövetségén" alapuló nagyhatalmi egyensúlyt a három birodalom bukásával létrejött regionális vákuumhelyzet eredményeként a nemzetállamok ütközőrégióján alapuló egyensúly váltja fel. A vákuumban hat új állam alakul (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehszlovákia), alapjában megváltozik Magyarország és Ausztria, döntően Szerbia és Románia. Albánia, Bulgária és Görögország lényegileg változatlan marad. Köztes-Európa pillérállamai Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia. A győztesek döntően rájuk támaszkodnak a régióban, elsősorban a békerendszer kárvallottjaiként revízióra törekvő Magyarországgal és Bulgáriával szemben.


145a) Európai politikai rendszerek az 1920-as években

1 parlamentáris köztársaság

2 parlamentáris monarchia

3 korlátozott parlamentáris köztársaság

4 korlátozott parlamentáris monarchia

5 tekintélyelvű köztársaság

6 tekintélyelvű monarchia

7 szovjetköztársaság


A politikai rendszereket tekintve is lényeges eltolódás megy végbe 1914-hez viszonyítva (109a. térkép): egyfelől (formailag) a köztársaságok száma megnő, másfelől (tartalmilag) túlsúlyra jutnak a parlamentáris rendszerek. Láthatóan jól kivehető különbség van Nyugat-Európa (és a hozzá ekkorra ebből a szempontból is felzárkózó Észak-Európa) parlamentáris régiója, valamint Dél- és Kelet-Európa tekintélyelvűbb régiói között.


145b) A világforradalom-koncepció bukása és az "egészségügyi övezet"

1 Szovjet-Oroszország

2 tanácshatalom, 1919

3 Balti Antant, 1922

4 Kisantant, 1921


Az azonnali kommunista világforradalom szellemében politizáló átmenetileg hatalomra kerülő kommunista pártok (Magyarország, Bajorország, Szlovákia) alól az 1923 táján bekövetkező konszolidáció kihúzza a talajt. A győztesek szövetségi rendszerekkel szigetelik el Köztes-Európában a proletárforradalmat megélt és/vagy a békerendszer revíziójára törekvő országokat. Ez egyszersmind az ütközőállamok zónájának megerősítésére szolgál a Szovjetunióval szemben.


 

 
 
  <<| előző térkép

144. Népmozgások az I. világháború nyomán

>>| következő térkép

146. A Nemzetek Szövetsége, 1919-1932

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék