EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
151. Etnikailag homogn s kevert terletek Kztes-Eurpban az I. vilghbor utn
 
   
Eurpn bell az I. vilghbort kvető rendezssel (145. trkp) Kztes-Eurpban, azon bell a szthullott Osztrk-Magyar Monarchia (76. trkp) helyn marad, illetve jn ltre a legszmosabb kisebbsg.

A trkp egyfelől - fehr folttal - azokat az etnikai szempontbl homogn terleteket jelzi, ahol egyetlen etnikum arnya meghaladja a lakossg 90 %-t (ami termszetesen jelenthet homogn kisebbsgi tmbt is).

Ilyennek tekinthető a lengyel Nyugat-Galcia nagyrsze (77. trkp); Csehszlovkiban (166, 245. trkp) a Cseh-medence (egyfelől s elsősorban mint tiszta cseh, msfelől a Szudtavidk nhny terletn mint tiszta nmet terlet) s a Morva-medence nagyobbik rsze szaknyugat-Szlovkival; Nmet-Ausztria (129a. trkp) egszben, Magyarorszg (171. trkp) tlnyom rsze (eltekintve a fővrosig nyl Dunntli-kzphegysg s a tgan vett Baranya nmet kisebbsgi terleteitől, valamint az etnikailag mg mindig vegyes Viharsaroktl).

Ilyen Romniban (185. trkp) a romn fejedelemsgek egykori terlete (Ű-Romnia) s Besszarbia kzpső (romn), valamint Erdly nhny kisebb romn- s magyarlakta terlete (186, 187. trkp); Jugoszlviban a rgi Szerbia (a hajdani Belgrdi pasalik terlete s Nis krzete), Montenegr, Szlovnia, valamint Kzp-Dalmcia (179, 180. trkp); -Bulgria kzpső s nyugati, valamint az egykori Kelet-Rumlia jelentős rsze (190. trkp); Albnia egszben (193. trkp).

Nhny krzetben "csak" kt etnikum teszi ki a lakossg minimum 10 %-t, amelyek - jelentős kisebbsgi problmv vlva - lehetnek akr nagyjbl egyenlő slyak is, mint a magyarok s a romnok a tgan vett Erdly szmos vidkn, a csehek s a nmetek a Szudtavidk s a Cseh-medence hatrn, a szlovkok s a magyarok Dl-Szlovkia jelentős terletein, magyarok s nmetek Baranyban, horvtok s szerbek Horvtorszg nagyrszn, bolgrok s trkk szakkelet-Bulgriban, romnok/moldovnok s oroszok a Dnyeszteren tl stb.

A msik plust azok a kevert, kvetkezskppen politikai szempontbl is frekventlt terletek jelentik, ahol legalbb hrom, egyenknt a lakossg 10 % fltti arnyt kitevő etnikum l egytt. Ilyen Volhniban a lengyel, ukrn s zsid; Kelet-Bntban (184. trkp) a romn, nmet s szerb; Bosznia-Hercegovinban (179, 180. trkp) a bosnyk, szerb s horvt; stb.

Szemmel lthatan az etnikailag legkevertebb terletek - azaz ahol ngy (rutn-romn-magyar-zsid, ukrn-romn-bolgr-trk), sőt esetenknt t etnikum (szerb-romn-nmet-magyar-horvt) van 10-10 % fltt - kz tartozik mindenekelőtt a Vajdasg (256. trkp), emellett Dl-Dobrudzsa (101. trkp), Dl-Besszarbia (187. trkp) s Krptalja (246. trkp).


 

 
 
  <<| előző trkp

150. A Versailles teremtette kisebbsgek Kztes-Eurpban

>>| kvetkező trkp

152. A finn nemzetllam az I. vilghbor utn

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk