EMA » térképek » Köztes-Európa »
152. A finn nemzetállam az I. világháború után
 
   
Az októberben megválasztott nemzetgyűlés (135. térkép) a bolsevik önrendelkezési deklaráció (november 15.) és a breszti fegyverszünet (december 5.) nyomán 1917. dec. 6-án kikiáltja Finnország függetlenségét, amit Szovjet-Oroszország, Németország, Svédország és Franciaország azonnal elismer.

Az orosz csapatok védőernyője alatt 1918. jan. 28-án Helsinkiben tanácskormány jut hatalomra, amellyel Szovjet-Oroszország március 1-én együttműködési és barátsági szerződést köt. A tanácshatalmat a márciusi breszti és finn-német béke (136. térkép) után a Mannerheim vezette polgári haderő a partraszálló német csapatokkal együtt április végére megdönti (az oroszok harc nélkül visszavonulnak).

A finnek Károly Frigyes hesseni herceget hívják meg a trónra, hadseregük pedig német irányítással Murmanszk ellen készül, ahol márciusban antantcsapatok szálltak partra a keleti front újramegnyitására (137. térkép). Anglia és az USA csak a novemberi német összeomlást követő csapatkivonás után, 1919 májusában ismeri el az immár köztársasági finn kormányt. A kelet-karéliai háború miatt a finn-szovjetorosz békét csak 1920. okt. 14-én kötik meg az észtországi Dorpatban. A nagyhercegség határai mellett Finnország megkapja a jégmentes kikötőt jelentő Petsamoi korridort.


152a) A fennokaréliai kérdés

1 finn-szovjetorosz határ, 1920

2 Karéliai ASZSZK, 1923

3 Szabad Kelet-Karélia, 1919

4 a Karéliai Központi Kormány tervezte határ

5 összefüggő finn nyelvterület

Az antantcsapatokra támaszkodva 1919. febr. 17-én Kemiben kikiáltott Szabad Kelet-Karélia határa az Onyega-folyóig húzódik, s átfogja a Kola-félszigetet is (kormánya később az Onyega-tavon túli területre feladja igényét). Az 1919 áprilisától Kelet-Karéliában harcoló finn szabadcsapatokat az oroszok visszaszorítják (csak Repola és Porajärvi körzetét tartják a dorpati békéig), s 1923-ra a területen autonóm Karéliai szovjetköztársaság alakul (140a. térkép).


152b) Az Ahvenanmaa/Aland-szigetek

1 a szigetek és a szárazföldi Finnország határa

2 belső közigazgatási határok

A stratégiai helyzetű szigetcsoport 96,7 %-ban svéd lakossága a finn függetlenség kikiáltása után petícióban (1918 eleje) foglal állást Svédország mellett (amely márciusig megszállja a szigeteket). A Népszövetség 1921. jún. 24-i döntése értelmében a szigetek demilitarizálva Finnország birtokában maradnak, széleskörű autonómiával.


 

 
 
  <<| előző térkép

151. Etnikailag homogén és kevert területek Köztes-Európában az I. világháború után

>>| következő térkép

153. A finn nemzet Finnországban, 1930

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék