Az októberben megválasztott nemzetgyűlés (135. térkép) a bolsevik önrendelkezési deklaráció (november 15.) és a breszti fegyverszünet (december 5.) nyomán 1917. dec. 6-án kikiáltja Finnország függetlenségét, amit Szovjet-Oroszország, Németország, Svédország és Franciaország azonnal elismer.
Az orosz csapatok védőernyője alatt 1918. jan. 28-án Helsinkiben tanácskormány jut hatalomra, amellyel Szovjet-Oroszország március 1-én együttműködési és barátsági szerződést köt. A tanácshatalmat a márciusi breszti és finn-német béke (136. térkép) után a Mannerheim vezette polgári haderő a partraszálló német csapatokkal együtt április végére megdönti (az oroszok harc nélkül visszavonulnak).
A finnek Károly Frigyes hesseni herceget hívják meg a trónra, hadseregük pedig német irányítással Murmanszk ellen készül, ahol márciusban antantcsapatok szálltak partra a keleti front újramegnyitására (137. térkép). Anglia és az USA csak a novemberi német összeomlást követő csapatkivonás után, 1919 májusában ismeri el az immár köztársasági finn kormányt. A kelet-karéliai háború miatt a finn-szovjetorosz békét csak 1920. okt. 14-én kötik meg az észtországi Dorpatban. A nagyhercegség határai mellett Finnország megkapja a jégmentes kikötőt jelentő Petsamoi korridort.
152a) A fennokaréliai kérdés
1 finn-szovjetorosz határ, 1920
2 Karéliai ASZSZK, 1923
3 Szabad Kelet-Karélia, 1919
4 a Karéliai Központi Kormány tervezte határ
5 összefüggő finn nyelvterület
Az antantcsapatokra támaszkodva 1919. febr. 17-én Kemiben kikiáltott Szabad Kelet-Karélia határa az Onyega-folyóig húzódik, s átfogja a Kola-félszigetet is (kormánya később az Onyega-tavon túli területre feladja igényét). Az 1919 áprilisától Kelet-Karéliában harcoló finn szabadcsapatokat az oroszok visszaszorítják (csak Repola és Porajärvi körzetét tartják a dorpati békéig), s 1923-ra a területen autonóm Karéliai szovjetköztársaság alakul (140a. térkép).
152b) Az Ahvenanmaa/Aland-szigetek
1 a szigetek és a szárazföldi Finnország határa
2 belső közigazgatási határok
A stratégiai helyzetű szigetcsoport 96,7 %-ban svéd lakossága a finn függetlenség kikiáltása után petícióban (1918 eleje) foglal állást Svédország mellett (amely márciusig megszállja a szigeteket). A Népszövetség 1921. jún. 24-i döntése értelmében a szigetek demilitarizálva Finnország birtokában maradnak, széleskörű autonómiával.
|
|
|
