Az orosz kormány 1917. márc. 17-én autonómiát ad az egyesült Lettországnak. Kurland (1915 május) után Rigába (1917 augusztus), majd Lívföldre (1918 február) vonulnak be a németek, felszámolva a Valmierában kikiáltott (1917 december) tanácshatalmat. A német tartománygyűlések (Jelgava: 1918. márc. 8., Riga: április 12.) deklarálják a csatlakozást Németországhoz. A német összeomlás után 1918. nov. 18-án kikiáltják a köztársaságot. A december 17-i kommunista ellenkormányt 22-én Szovjet-Oroszország elismeri, s 1919. jan. 4-én elfoglalja Rigát. Véres háborúban 1919 májusára felszabadul Riga, 1920 januárjára az egész ország. Az 1920. aug. 11-én Szovjet-Oroszországgal kötött béke elismeri az ország (65,8 ezer km2) függetlenségét. A breszti békével szemben megkapja a Vityebszki kormányzóságból Latgalét, a Pszkoviból Abrene/Jaunjelgavát (1,6 ezer km2). Valka Észtországé, vasútállomása Lettországé lesz (1920. júl. 3.)
156a) A lett nemzet Lettországban, 1935
1 homogén (90 % fölött)
2 abszolút többség
3 relatív többség
4 kisebbség
5 szórvány (10 % alatt)
Az 1.950,5 ezer lakosból (1935) 75,5 % lett, 24,5 % kisebbség. Homogén vagy azt megközelítő Dél-Lívföld, Kurzeme, nagyrészt Zemgale. Arányuk legkisebb Latgaléban (Daugavpils 63,3 %, Rezekne 62,4 %, Ludza 62,2 %, Abrene 54,9 %). Riga (385,1 ezer) 60,2 %-a lett (német 11,7 %, zsidó 11,2 %, orosz 9,1 %, lengyel 4,4 %, litván 1,8 %, észt 0,6 %). A háromnegyedrészt a vityebszki területen élő nagy- és fehéroroszok (233,4 ezer = 12,0 %) mellett 93,5 ezer zsidó (4,8 %) - közel fele (42,3 ezer) Rigában, közel 29 ezer az egykori Zsidó Elkülönített Körzethez tartozó Latgaléban (Daugavpils város 55,6 %-a zsidó) -, 62,1 ezer német (3,2 %), 48,9 ezer (Latgaléban 29,7 ezer) lengyel (2,5 %), 25,9 ezer litván és 7,7 ezer észt él az országban.
156b) Parlamenti választás Lettországban, 1925
1 Lett Szociáldemokrata Munkáspárt
2 Lett Parasztszövetség
3 Lettországi Lengyelek Katolikus Lengyel Szövetsége
4 Latgaléi Katolikusok és Keresztény Parasztok Pártja
Az 1925 októberi választáson (74,0 %-os részvétel) a Szociáldemokrata Munkáspárt győz 31,0 %-al. A 20 kerületből 14-ben első (Valmiera 44,4 %, Liepaja 40,9 %, Riga 39,2 %). Második a Cesisben (36,5 %), Valkában (36,0 %), Madonában (33,0 %) és Bauskában (30,6 %) győztes Parasztszövetség 16,0 %-al. A Lettországi Lengyelek Katolikus Lengyel Szövetsége (2,0 %) Ilukstéban győz 25,9 %-al. Rigában a Balti Németek Pártja 15,8 %-al második a szociáldemokraták mögött.
|
|
|
