EMA » térképek » Köztes-Európa »
162. A lengyel nemzet Lengyelországban, 1931
 
   
Lengyelország 31.915,8 ezer lakosából 68,9 % lengyel, 30,9 % kisebbség. A nyugati terület homogén lengyel. Keleten Wilno (59,7 %) és Nowogródek vajdaságban (52,4 %) abszolút, Tarnopolban (49,3 %) relatív többségben vannak, Stanislawówban (22,4 %), Volhíniában (16,6 %) és Poléziában (14,5 %) kisebbségben.

A tágan vett oroszok aránya 17,5 % (5.570,2 ezer): 10,1 % (3.222,0 ezer) ukrán, 3,8 % (1.219,6 ezer) rutén, 3,1 % (989,9 ezer) belorusz, 0,4 % (138,7 ezer) nagyorosz. A 13,9 % ukrán és rutén Kelet-Galíciában (Stanislawów 68,0 %, Tarnopol 45,5 %, Lwów 34,1 %) és Volhíniában (68,4 %), a 3,1 % fehérorosz a keleti határnál (Nowogródek 413,5 ezer = 39,1 %, Wilno 289,7 ezer = 22,7 %, Bialystok 205,6 ezer = 12,5 %, Polézia 75,3 ezer = 6,6 %) él. A 8,6 % (2.732,6 ezer) zsidó aránya a három nyugati vajdaságban 0,3 %, az öt középsőben a fővárossal 12,5 %, a négy keletiben 9,1 %, Galíciában 4,9 %. Arányuk legnagyobb a fővárosban (28,5 % = 333,4 ezer), a Lódzi (13,6 % = 359,4 ezer), Bialystoki (11,9 % = 194,9 ezer), Lublini (10,5 % = 259,5 ezer), Kielcei (10,4 % = 304,9 ezer), Poléziai (10,0 % = 113,0 ezer) vajdaságban. A 741,0 ezer (2,3 %) német a nyugati Pomorze (105,4 ezer = 9,8 %), Poznan (193,1 ezer = 9,2 %), Szilézia (90,5 ezer = 7,0 %), valamint Varsó (73,6 ezer = 2,9 %) vajdaságban él, továbbá Lódzban (155,3 ezer = 5,9 %).


162a) Parlamenti választás Lengyelországban, 1928

1 Kormánytámogató Pártonkívüliek Blokkja (BBWR)

2 Lengyel Szocialista Párt (PPS)

3 "Felszabadítás" Lengyel Néppárt (PSL"W")

4 Országos Katolikus Lista (LKN)

5 "Piast" Néppárt és Kereszténydemokrácia Katolikus

Lengyel Blokkja (PBK PSL"P"-CD)

6 Országos Kisebbségi Blokk (BMN)

7 Kis-Lengyelországi Zsidó Nemzeti Szövetség (ZNZM)

8 abszolút többség (nincs)


Az 1928. márc. 4-i választáson (14.979,9 ezer jogosult, 78,5 % szavazó, érvénytelen 3,0 % = 349,9 ezer) győz a Kormánytámogató Pártonkívüliek Blokkja (BBWR) 21,0 %-al (130 mandátum a 444-ből). A 16 vajdaságból 9-ben első (Varsóban 35,9 %-al). A 13,0 %-al (63) második Szocialista párt győz a Lódzi vajdaságban és székhelyén, valamint a Kielcei vajdaságban. A kisebbségek 25,0 %-ot (2.852,5 ezer) kapnak (86): a 12,6 %-al harmadik Országos Kisebbségi Blokk győz a Tarnopoli vajdaságban (33,6 %), Sziléziában (31,1 %) és Katowicében (41,5 %), a Kis-Lengyelországi Zsidó Nemzeti Szövetség (2,1 %) Lwów (29,3 %), Tarnopol (41,4 %) és Stanislawów városában (32,4 %). Negyedik 8,1 %-al (37) az Országos Katolikus Lista, ötödik 7,3 %-al (66) a Felszabadítás parasztpárt, hatodik 6,7 %-al a Piast parasztpárt (21) és a Kereszténydemokrata Párt (19) közös listája.


 

 
 
  <<| előző térkép

161. Analfabéták Lengyelországban, 1931

>>| következő térkép

163. Csehszlovákia létrehozása az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék