EMA » térképek » Köztes-Európa »
168. A nyugat-magyarországi szláv korridor terve, 1919
 
   
A háborús tervekben (121. térkép) és kisállami igényekben felmerül az északi és déli szláv államot összekötő korridor terve, de 1917-ig él a Romániát és Magyarországot elválasztó orosz-szerb korridor terve is (121a. térkép). A háború végén a közös határ keleten cseh-román kárpátukrajnai, nyugaton cseh-szerb burgenlandi folyosóként jön számításba. A keleti terv Kárpátukrajna Csehszlovákiának ítélésével (163. térkép) oldódik meg (1919. jún. 18.).

A nyugati korridor indoka a közép-európai konföderáció terve, Ausztria és Magyarország újraegyesülésének megakadályozása (restaurált Habsburg-dinasztia alatt) közös határuk felszámolásával, csehszlovák igény adriai kijáratra. Etnikai alapja az itt élő 155 ezer délszláv (123,3 ezer horvát) illetve 122,3 ezer alsó-ausztriai cseh (Bécs: 98,4 ezer).

A cseh memorandumtérkép korridorja Moson, Sopron, Vas és Zala megyében 170 km hosszan, 60-75 km szélességben választja el Ausztriát és Magyarországot. Északon a dél felé tolt csehszlovák határhoz a Morava torkolatánál (Dévény), illetve Hédervár magasságában kapcsolódik, így csehszlovák terület nemcsak az egész Szigetköz (Győrig), de jelentős rész a Lajtán innen is (Magyaróvárral). Nyugati határa a Lajtát és a Lepincset követi, a köztük lévő osztrák beszögellést kiegyenesítve a jugoszláv kézre kerülő Szentgotthárd fölött éri el a délszláv határt. A keleti határ Hédervár magasságában indulva a Lajtától a Hanság után a Rábcát (Kapuvárt is érintve) és a Kis-Rábát követi a Rábáig, dél felé Vasvár fölött hagyja el a folyót, a Zala-könyöknél csatlakozik a Zalához, azt a Kis-Balatonnál hagyja el, s Kanizsától keletre csatlakozik a délszláv határhoz. Így a déli határ Kanizsával bezáróan a Drávától északra tolódik, szláv kézre kerül az észak-déli vasút (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Kanizsa, Szentgotthárd csomópontokkal), s terv szerint végleg kiépül a szentgotthárdi szárny a varasdi kelet-nyugati fővonalhoz. A korridor fölötti fennhatóság vitatott, felmerül szlovén ütközőállam terve is Bécs fővárossal (121b. térkép).

Az utódállamok ellentétei (Kárpátalja, Bánát) és az olasz vétó miatt a béketárgyaláson a terv nem kerül elő. Az immár fekete-tengeri kijárat terve a szlovák dunai határ kérdésével összefüggésben merül fel. A trianoni béke végül a Pozsony-Fiume összeköttetés érdekében a Sopron-Szombathely-Murakeresztúr és Hegyeshalom-Csorna-Zalaszentiván-Murakeresztúr vonal használatát biztosítja Csehszlovákiának.


168a) A szláv korridor és Magyarország

A korridor terve összekapcsolódik Magyarország egyéb területeinek megszerzésével: északon az Ipoly balpartja Csehszlovákiához, délen Baranya Péccsel Nagy-Szerbiához kerül, a Duna-Tisza közén pedig a Sió torkolatától indulna keletre a szerb-magyar határ.


 

 
 
  <<| előző térkép

167. A Magyar Tanácsköztársaság háborúja, 1919

>>| következő térkép

169. A magyar nemzetállam az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék