Magyarország 1920-ban 7.980,1 ezer lakosának 89,6 %-a magyar, 10,4 %-a kisebbség. A megyék nagyobb része 90 % fölötti arányban magyar. Soprontól (170. térkép) eltekintve érdemi kivétel Baranya (55 %) és Bács-Bodrog (62,0 %), a viszonylag jelentős kisebbségű Tolna (71,0 %), a Tisza-Maros szögi Csanád-Arad-Torontál és Békés megye (80,0-80,0 %), valamint Észak-Dunántúlon Győr-Moson-Pozsony (82,0 %) és Komárom-Esztergom megyében (83,0 %).
Az 551,2 ezer (6,9 %) német jórésze a városokban (90,4 ezer, ebből Budapesten 60,4 ezer), illetve mintegy 390 német többségű községben található négy nagyobb tömbben: a Burgenlanddal határos nyugati határszélen 51,6 ezer, a Zala megye északi szélétől a Balaton-Felvidéken át a Dunakanyarig húzódó sávban 125,1 ezer, a Tisza-Maros szögi csonka vármegyékben 8,8 ezer, s elsősorban Baranya-Tolna megyékben (Schwäbische Türkei) 210,1 ezer.
A szlávok összlétszáma 245,1 ezer. Közéjük tartozik 141,8 ezer szlovák (Békésben 52,4 ezer, Pest megyében 27,7 ezer, Arad-Csanádban 12,5 ezer), 36,9 ezer horvát (a burgenlandi határszélen) és 35,6 ezer szerb. A 23,8 ezer román zöme Békésben és Biharban (13,5 ezer), valamint a Tisza-Maros szögében (6,0 ezer) található. A zsidóság (izraeliták) száma 473,3 ezer (5,9 %), s zömük a fővárosban él.
171a) Parlamenti választás Magyarországon, 1926
1 Egységes Párt
2 Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Párt
3 Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt
4 abszolút többség
Az első általános választójog alapján rendezett választáson (1920. jan. 25-26, a megszállt Tiszántúlon június) ugyan a Kisgazdapárt győz a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja előtt (az MSZDP bojkottálja a választást), azonban a két párt 1922 februári egyesülésével olyan erős keresztény konzervatív kormányzó erő (Egységes Párt) jön létre, amely a parlamentarizmus korlátozott fenntartása mellett (választójog szűkítése, vidéken nyílt szavazás) a két világháború közötti választásokon biztosan tartja abszolút többségét.
Az 1926. dec. 8-10-i választáson a 2.229,8 ezer jogosult 76,8 %-a vesz részt. A jobboldali Egységes Párt győz 60,1 %-al (170 képviselő a 245-ből). Második a mérsékelt konzervatív Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Párt 15,0 %-al (35 mandátum), harmadik az MSZDP 7,2 %-al (14). A baloldali koalíció (Demokrata Párt) 5,3 %-al 9 helyet kap.
A nyugati határszélen Sopron megyében 73,7 %-al, Vasban 64,4 %-al győz a KNGSZP, amely Budapesten (28,7 %; a második MSZDP 27,4 %-ot ér el), Győrött (38,8 %) és Székesfehérvárott (76,8 %) kerül első helyre. A baloldali Hódmezővásárhelyen a Függetlenségi és 48-as Párt győz 40,5 %-al, a szélsőjobboldali Miskolcon a Fajvédő Párt 49,9 %-al.
|
|
|
