Az 1917-es korfui deklaráció (172. térkép) után a Monarchia elnyomott népeinek 1918 áprilisi római konferenciájának szerb-horvát-szlovén egyezménye szerint Szerb-Horvát-Szlovén Királysággá (SHS) egyesülnek a Karadjordevic-dinasztia alatt. Francia támogatással 1918. nov. 19-én Genfben N. Pasic (Szerbia), A. Korosec (Horvátország, Szlovénia, Dalmácia, Isztria) és A. Trumbic (horvát-szlovén emigráció) megerősíti az egyesülést. Montenegró a november 13-i podgoricai gyűlésen csatlakozik az így 247,0 ezer km2-es SHS-hez.
174a) Az Osztrák Tengermellék problémája, 1918-1920
1 országhatár, 1914
2 országhatár, 1920
3 londoni egyezmény, 1915
4 Szlovénia határa
5 német etnikum
6 olasz etnikum
7 szlovén etnikum
8 szerbhorvát etnikum
Az 1920. nov. 20-i szerb-olasz rapallói szerződés Zarát kivéve az SHS-nek juttatja egész Dalmáciát (Cherso és a két Lussin-sziget nélkül). Cserében többek között Adelsberg/Postojna annektálásával a londoni szerződés (116. térkép) határait a Tardieu-féle ütközőállam keleti határáig tolják ki. Fiume szabad város lesz (177. térkép).
174a1) A fiumei határ, 1924
Fiume 1923 szeptemberi olasz annexióját az 1924. jan. 27-i római szerződés szentesíti (pontozva az 1915-ös, vékony az 1920-as, vastag az 1924-es szerződés vonala). A várost Olaszországgal tengerparti korridor köti össze. Délszláv kézen marad Susak a deltával és a kikötővel (a Fiume-Susak határt az 1925-ös nettunói szerződés rögzíti). Jugoszlávia az adriai paktumot csak 1928 júliusában ratifikálja.
174b) Jugoszláv-román határkiigazítás a Bánátban, 1922
1 régi határ
2 új határ
3 Szerbiához
4 Romániához
Románia a zsombolya/jimboliai vasúti csomópontért és a régi Magyarország legnyugatibb románlakta településért (Óbéb/Bebe Veche) elsősorban Nákófalva/Nakovót adja. A korrekciót Magyarország nélkül oldják meg: a három országhatár csatlakozási pontját helyén hagyva 3 km hosszú és 50 cm széles "korridort" iktatnak be Óbéb és Kübekháza között, így választva el egymástól Magyarországot és Romániát.
174c) Nem teljesült jugoszláv igények az I. világháború után
Gj. V. Kosztics szerb alezredes 1922-es térképe a határrendezések után fennmaradó szerb igényeket rögzíti.
|
|
|
