EMA » térképek » Köztes-Európa »
180. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság etnikai viszonyai, 1921
 
   
A "szerbhorvát nemzettel" történő számolás (179. térkép) kimutatja a szlovéneket, valamint a nem szláv kisebbségeket (albánok, németek, románok). Nem mutatja viszont ki külön a minden közös vonás ellenére egymástól sok vonatkozásban lényegesen eltérő szerb és horvát nemzetet.

Következésképpen Dalmácia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a Novipazári szandzsák etnikai összetételének pontosabb kimutatására a vallási statisztikához kell folyamodni, durva megközelítésként elfogadva, hogy a pravoszlávok e területeken lényegében szerbek, a római katolikusok horvátok, a muzulmánok bosnyákok.

A statisztikában nem jelzett bolgárok, továbbá a szerbhorvátoknak minősített crnagorácok, bosnyákok és macedónok kimutatására e statisztika alapján nincs mód.

Így számolva Dalmácia (ld. még 80. térkép) 621,4 ezer (98,6 %-ban szerbhorvát) lakosának 82,8 %-a római katolikus, 17,0 %-a pravoszláv. Utóbbiak a 14 járásból többséget alkotnak Benkovacban, Kninben és Kotorban.

Horvátország (ld. még 80. térkép) 2.739,6 ezer (89,3 %-ban szerbhorvát) lakosának 72,7 %-a római katolikus, 24,1 %-a pravoszláv. A nyolc megye közül pravoszláv többségű Srijem (46,8 %, 42,8 % római katolikussal szemben) és Lika-Krbava (52,6 %, 47,3 % római katolikussal szemben).

Hat megye római katolikus többségű: Varazdin 99,0 %-al, Bjelovar-Krizevci 85,3 %-al (pravoszláv 13,4 %), Osijek 77,6 %-al (pravoszláv 18,1 %), Zágráb megye a fővárossal együtt 76,9 %-al (pravoszláv 20,5 %), Pozega 70,1 %-al (pravoszláv 26,0 %) és Modrus-Rijeka 66,9 %-al (pravoszláv 32,9 %).

Bosznia-Hercegovina (73a. térkép) 1.889,9 ezer (96,6 %-ban szerbhorvát) lakosának 43,9 %-a pravoszláv, 31,1 %-a muzulmán és 23,5 %-a római katolikus. A hat nagy kerület közül három pravoszláv: a 92,2 %-ban szerbhorvát Banja Luka 57,4 %-al (római katolikus 22,4 %, muzulmán 17,1 %), a 99,5 %-ban szerbhorvát Bihac 57,0 %-al (muzulmán 37,2 %, római katolikus 5,6 %) és a 98,0 %-ban szerbhorvát Tuzla 43,3 %-al (muzulmán 41,2 %, római katolikus 14,5 %).

A 99,1 %-ban szerbhorvát Mostar 42,9 %-a római katolikus (pravoszláv 33,7 %, muzulmán 23,1 %), a 94,6 %-ban szerbhorvát Szarajevo 44,7 %-a muzulmán (pravoszláv 34,0 %, római katolikus 18,2 %).

A Dél-Szerbia részét alkotó Novipazári szandzsák (258. térkép) 191,6 ezer (98,7 %-ban szerbhorvát) lakosának 51,6 %-a pravoszláv és 48,1 %-a muzulmán. Öt kerülete közül három pravoszláv többségű: a 99,9 %-ban szerbhorvát Pljevlja 65,6 %-al (muzulmán 33,9 %), a 99,2 %-ban szerbhorvát Berane 62,8 %-al (muzulmán 36,9 %) és a 99,1 %-ban szerbhorvát Prijepolje 58,7 %-al (muzulmán 41,3 %).

A két muzulmán többségű kerület közül a 97,5 %-ban szerbhorvát Raskában a muzulmánok aránya 59,2 % (pravoszláv 40,4 %), a 100,0 %-ban szerbhorvát Bijelo Poljéban 53,2 % (pravoszláv 46,7 %).


 

 
 
  <<| előző térkép

179. A "szerbhorvát nemzet" a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, 1921

>>| következő térkép

181. A Baranyai háromszög

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék